Több mint 6 ezerrel nőtt a naponta átlagosan adásba kerülő reklámok száma az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami azt jelenti, hogy 35 ezer reklámfilmet sugároztak naponta a Nielsen által vizsgált tévécsatornák. Az átlagos tévénézési idő tovább csökkent az év elején, a képernyők előtt töltött idő negyedében sorozatokat néznek a magyarok.
2019 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 órát töltött a tévékészülékek előtt, amely 6 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában – derül ki a Nielsen elemzéséből. A csökkenés a 18-49 éves korosztályban volt látványosabb, ahol egy fő 12 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon. A 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje 4 perccel csökkent, míg az 50 felettieké 1 perccel mérséklődött, de nézett idejük még így is 4 perccel több volt, mint 2 évvel korábban, 2017 ugyanezen időszakában.
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 első negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 41 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, 50 év felettiek, ennek többszörösét – átlagosan 7 és fél órát – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig jellemzően a nők tévéztek többet: nézett idejük 22 perccel volt magasabb a teljes népesség átlagánál.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, azonban jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább az 50 év alatti korosztályokban jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,4%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 első negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok is alig maradtak el ettől: a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.
A napi átlagos tévénézési idő felét – 52 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk, ezen belül a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó csatornák a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték. További 9,7 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, a hírcsatornák pedig 7,5%-ot mondhattak magukénak, ami 0,9 százalékpontos csökkenést jelentett 2018 első negyedéhez képest. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, valamint a sportcsatornák csoportja is, melyek közönségaránya nem változott szignifikánsan 2018 első negyedéhez képest.
Az első negyedévben a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,9%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,6%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,4%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 27,9%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 24,1%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből mindössze 3,8%-ban részesült, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,6%-ot – töltöttünk el velük, ami több mint amennyi időt akciófilmekre és vígjátékokra, és alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.
A kereskedelmi reklámok az általános trendeknek megfelelően 14%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki, ami lényegesen több mint amennyit mozifilmekkel töltöttünk, és megközelíti a legnépszerűbb műfajra, vagyis a sorozatokra szánt időt is.
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei első negyedévben naponta átlagosan 35 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6097 reklámfilmmel több, 2018 első negyedévéhez képest, és 10 351-gyel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 8,9 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 9,2, idén pedig 10,6-ra nőtt ez az érték. A növekedés kapcsán a Nielsen kiemelte, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 62, 2018-ban 67, 2019-ben pedig 71 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.
A reklámfilmek naponta átlagosan 128 ezerrel kevesebb nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,18 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 35 perc volt 2019 első negyedévében: ami 2 perccel több mint 2018-ban és 4 perccel több 2017 ugyanezen időszakához képest. Az utóbbi két évben látványosan nőtt az elért nézők által átlagosan naponta megtekintett reklámfilmek száma is. Míg 2017 első negyedévében egy elért néző naponta átlagosan 108 reklámfilmmel találkozott, addig egy évvel később már 120-at, idén pedig már 133-at tekintettek meg.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a „szeletes csokoládé” és a „sör” kerültek, a harmadik helyen pedig a „fogkrém” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
