Sokan szerencsére már úgy gondolják, hogy a nyugdíjba vonulás nem valaminek a vége, hanem egy új életszakasz kezdete. Ugyanakkor a nyugdíj a fizetéshez képest általában nagyobb jövedelem-visszaesést jelent, mint azt az emberek feltételezik. Nagy kérdés tehát, hogy hogyan lehet belőle kijönni, amikor egy átlagos magyar nyugdíjas gyakran csak a korábbi jövedelme felét, vagy még annál is kevesebbet kap meg. Éppen ezért sokan másodállást vállalnak, spórolnak, az igazán előrelátók pedig még aktív éveikben előtakarékoskodnak, hogy nyugdíjas korukban ne érezzék úgy, „fél jövedelemből fél életet kell élniük”.
Természetesen nem csak Magyarországon tapasztalható, hogy a nyugdíjba vonulás jövedelem-csökkenéssel jár, hanem a fejlett nyugat-európai országokban is ez a helyzet. Az azonban nem mindegy, hogy milyen mértékű a csökkenés, és talán még ennél is fontosabb, hogy mire elég a nyugdíj. A nyugdíjhelyettesítési ráta azt mutatja meg, hogy egy átlagos kereső mennyi nyugdíjat kap a korábbi jövedelméhez képest. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai szerint 38 tagországában az átlagos nettó nyugdíjhelyettesítési ráta körülbelül 63%, vagyis a nyugdíj a korábbi nettó kereset 60–65 százalékát teszi ki.
Magyarország tehát ebből a szempontból a nyugat-európai középmezőnyhöz tartozik. A helyzetünk azonban mégis eltér a nemzetközi átlagtól. Ugyanis a nyugdíj nemcsak a nominális összeg szempontjából fontos, hanem abból is, hogy a megélhetési költségek tükrében mi a valódi értéke. Bár a nettó nyugdíjhelyettesítési ráta körülbelül 78% hazánkban, a tényleges jövedelmi arány ennél jóval alacsonyabb. A teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagjövedelme havi kb. 490 000 forint, ezzel és a 78 százalékos rátával szemben viszont az átlagos öregségi nyugdíj összege mindössze átlag 260 000 forint. Az átlagnyugdíj tehát nagyjából az átlagos nettó kereset felét teszi ki, ami sok nyugdíjas számára drámai életszínvonal-csökkenést jelent, főleg, ha egyedül marad. Az átlagos öregségi nyugdíj több tényező miatt lehet ilyen alacsony nálunk. Sok nyugdíjas régebben, alacsonyabb bérekből vonult nyugdíjba, a bérek pedig azóta gyorsabban nőttek, mint a nyugdíjak. Számít továbbá, ha valaki fiatalon alacsony fizetést kapott, és csak később nőtt a bére, hiszen a nyugdíjat az egész életpálya során kapott jövedelemből számolják ki, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás is befolyásolja a nyugdíjat. A nyugdíjak vásárlóereje tehát meglehetősen korlátozott, a legtöbben szinte teljes egészében alapvető kiadásokra fordítják, például élelmiszerre, gyógyszerekre vagy rezsire. Csak keveseknek marad szórakozásra vagy utazásra.
A K&H örök aktív programja azért jött létre, hogy a 60+ korosztályt támogassa abban, hogy pénzügyileg tudatosan, közösségben és aktívan éljen tovább akkor is, ha a havi bevétel már nem éri el az aktív munkavégzés idején megszokott szintet. Az lenne a cél, hogy tudatos felkészüléssel a nyugdíj ne a lehetőségek beszűkülését jelentse, hanem egy új, izgalmas életszakasz kezdetét, amely nem csak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is létfontosságú. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy az idősek mennyire tudnak aktív részeseivé válni saját és a fiatalabb generációk életének, milyen példát mutatnak és mennyire tudnak hasznos tagjai maradni a társadalomnak. „A nyugdíjba vonulás nem a lemondásról szól, hanem az életünk új fejezetéről. Fontos, hogy ne hanyatlásnak és életszínvonal-zuhanásnak éljük meg az anyagiak miatt. Tervezzünk előre, így az élet minden területe – a pénzügyi biztonság, az egészség, a kapcsolatok és a személyes fejlődés – továbbra is teljes értékű maradhat. Ha tudatosan készülünk rá, a nyugdíjas kor épp olyan hasznos, értékes és örömteli lehet, mint a munkában töltött évek” – mondta Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs vezetője.
A K&H örök aktív pályázatra olyan nyugdíjas jelöltek jelentkezhettek, akik Magyarországon bejegyzett nyugdíjas szervezetekben vagy időseket ellátó szociális intézményekben szerveznek helyi közösségi programokat, és fáradhatatlanul dolgoznak az egész nyugdíjas közösségért. A díjazottak fejenként bruttó 100 000 forint értékű utalványban részesülnek, míg a jelölő szervezet bruttó 635 000 forint pénzbeli támogatást kap. A zsűrizés még tart, a nyerteseket májusban hirdetik ki.
