Az Alaptörvényben biztosított jogokat sért a Klubrádió álláspontja szerint az, hogy a médiahatóság tavaly őszi döntése szerint megfosztották frekvenciájától, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult a rádió.
A Klubrádió beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, mert jogsértőnek tartja, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2020 szeptemberében hiányos adatszolgáltatásra hivatkozva nem hosszabbította meg újabb hét évre a 2021. február 14-éig érvényes frekvenciahasználati engedélyét – derül ki a rádió honlapján közzétett anyagból. A médiahatóság döntése miatt a Klubrádió nem folytathatta a sugárzást a Budapest FM 92,9 MHz-es frekvencián, azóta műsora csak az interneten érhető el.
A Klubrádió ügyét azóta a Fővárosi Törvényszék és a Kúria is tárgyalta. A törvényszék szerint az NMHH Médiatanácsa minden tekintetben teljesen jogszerűen, a médiatörvény és a pályázati felhívás szövege alapján járva döntött úgy, hogy kizárja a Klubrádió Zrt.-t a Budapest FM 92,9 MHz rádiós pályázatból, majd a Kúria úgy találta, hogy a rádió tévesen állította, hogy jogszerűtlen volt pályázata elutasítása.
A Klubrádió Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványát két szempontra alapozta dr. Cech András ügyvéd, aki a Klubrádió nevében eljárt. Egyrészt sérült az egyenlő bánásmód, egyenlő elbírálás elve. A Klubrádió érvelése szerint, ahogy az a Médiahatóság honlapjáról is kiolvasható, más rádiók esetében annak ellenére meghosszabbították a műsorszolgáltatási szerződést, hogy azok esetében is előfordult hasonló, esetenként súlyosabb jogsértés is. Ezt a tényt egyébként a bíróság nem vizsgálta, amikor A Klubrádió médiahatóság ellen indított perét tárgyalta.
Másrészt a Médiahatóság által hozott döntés, vagyis a frekvenciaszerződés meghosszabbításának elutasítása aránytalan büntetés az elkövetett jogsértés súlyához képest. Elfogadhatatlan a Médiatanács érvelése, hogy minden jogsértés egyforma súllyal esik a latba, hiszen a testületnek kizárólagos mérlegelési jogköre van a törvény szerint, és mint az 1.-es pontból látható, ezzel élt is. A kiszabott, esetenként 30.000 forintos büntetés is jelzi, hogy csekély súlyú, nem szándékos és adminisztratív jellegű hiba történt és nem a médiatörvény súlyos megsértése, amit ilyen mértékű szankcióval kell büntetni. Ezt nem vizsgálta sem az első fokú bíróság, sem a Kúria.
Cech András a Klubrádió Esti gyors című műsorában hozzátette, mivel a döntést az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének tartják, ezért fordult a rádió az Alkotmánybírósághoz. Az Ab a Kúria döntésének esetleges megsemmisítésével olyan helyzetet tud teremteni, amellyel valamelyest orvosolni lehetne ezt a helyzetet.
Arról is beszélt, nem az Alkotmánybíróság az utolsó jogi fórum, amelyhez a Klubrádió az ügyével fordulhat. Lehetősége van arra is, hogy „nemzetközi porondra lépjen”, de ennek feltétele, hogy kimerítse a hazai jogorvoslati lehetőségeket.
Ha tehát nem sikerül elérni az Alkotmánybíróságnál a Kúria döntésének megsemmisítését, akkor fordulhat a Klubrádió nemzetközi bírósághoz, egészen pontosan az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB).
A Klubrádió ügyvédje hangsúlyozta, az Európai Unió is figyelemmel kíséri az eseményeket. Emlékeztetett rá, az Európai Bizottság a Klubrádió frekvenciavesztése miatt kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a testület szerint a médiahatósági döntés sérti az unió elektronikus hírközlési szabályait.
