A szakhatóság és az igazságügyi miniszter nem hagyta jóvá a sajtókiadványok kiadóinak védelmére vonatkozó jogok kapcsán a Repropress által benyújtott díjszabást – közölte honlapján a Repropress. A szervezet a terjedelmes jogi indokolás haladéktalan elemzését követően megfontolja a javaslatait az iparág védelme érdekében. A Repropress és az MLE több mint másfél éve dolgozott a díjszabás megalkotásán, ami négymilliárd forintnál is több bevételt hozhatott volna a hazai kiadóknak. A közelmúlt fejleménye, hogy a Mediaworks kilépett a Repropress-ből.
A Repropress közlése szerint az EU szerzői jogi direktívája, hazai átültetése után 2021. júniusától megteremtette a lehetőséget arra Magyarországon is, hogy a sajtókiadók jelentős szellemi- és anyagi ráfordítással előállított tartalmaik után jogdíjat kaphassanak a globális platformoktól, akik évtizedekig ingyenesen használták a kiadói tartalmakat. Ennek nyomán kiadók közös jogkezelője, a Repropress benyújtotta díjszabását és annak indokolását, amely milliárdos nagyságrendet jelentett volna a kiadói piac számára, jogdíj formájában. A Repropress célja az volt, hogy a kiadói szerzői jogdíjak transzparens módon, mielőbb bevezetésre kerüljenek és a gazdasági erőviszonyokat valamelyest egyensúlyba hozzák és egy olyan új jogdíjgyakorlatot és díjszabást alakítson ki a hazai hatóságok együttműködésével, amely jövőálló kompenzációs rendszert indítana el a digitális környezetben.
A Repropress álláspontja szerint a díjszabásukat szabályszerűen állították össze, ahhoz minden olyan iratot, indokolást benyújtottak, amit a jogszabályok megkövetelnek, a megalapozó hatásvizsgálatban felhasznált információk pedig iparági sztenderd mérésekből, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek publikációiból, szakmai adatbázisokból, publikus tanulmányokból, elemzésekből származnak, természetesen releváns jogszabályok és hatósági intézkedések figyelembevételével. A szervezet szerint fontos megjegyezni, hogy a hatásvizsgálat eredményeként megállapított hazai díjmértékhez hasonló díjak megállapításához jutott el a kanadai jogalkotó is (4 %-os díjaránnyal), ahol a Google, a kormánnyal történt megállapodás értelmében idén már 100 millió CAD értékű összeget fizet a hírszolgáltatóknak.
A Repropress a díjszabásában a keresőszolgáltatók kapcsán 5%-os, a közösségi tartalomszolgáltatók kapcsán pedig 3,6%-os díjarányt határozott meg javaslatában. Ennek alapján, összesen 4,3 milliárd forintra becsülte a felhasználók által 2022-re vonatkozólag fizetendő jogdíjak teljes összegét.
Rendkívül nehezítő körülmény volt az eljárás során, hogy az érintett felhasználók, amelyek jelentős piaci részesedéssel bíró multinacionális szolgáltatók, nem működtek együtt az eljárás során, így a tavalyi évben módosított (szigorított) jogszabályi előírások értelmében a Repropressnek erős információs aszimmetria helyzetben kellett végig vinnie az eljárást.
Az elutasítás egyik következménye, hogy hosszú idő telhet el anélkül, hogy a kiadók jogos igényüket méltányos mértékben tudják érvényesíteni, melynek köszönhetően a piac még rosszabb állapotba kerülhet. A folyamat nem egyedülálló az EU-ban, ezért EU-s szintű változásra van szükség, de ez a hazai kiadóknak, kultúrának és gazdaságnak rövidtávon nem jelent segítséget.
Az EU szerzői jogi irányelvének felülvizsgálata idén megkezdődik, az eddigi tapasztalatok alapján az olyan tagállamokban, ahol a kormányzatok is kiemelt nemzeti prioritásként kezelték a kiadói jogdíjak érvényesítésének ügyét, születtek érdemi megállapodások (pl. Franciaországban). Sok más tagállamban azonban, nehézségekbe ütközik a jogérvényesítés és az irányelv ilyen módon nem tudja elérni kívánt célját. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése továbbra is kihívást jelent, így a sajtókiadói jogok megerősítése kulcsfontosságú. Meg kell vizsgálni, azt is, hogy a technológiai óriások, visszaélnek-e domináns pozíciójukkal, annak érdekében, hogy megkerüljék a jog alkalmazását, ami a versenyhatóságok közbelépését teheti szükségessé, Franciaországhoz hasonlóan.
A szervezet szerint mivel a Google az úgynevezett ENP “Extended News Previews” szerződések kapcsán nem transzparens módon jár el, és az irányelv hazai átültetése óta számos esetben jogsértő módon használja fel a kiadói tartalmakat, a közös kiadói összefogásnak továbbra is van létjogosultsága. A Repropress álláspontja szerint a hazai sajtókiadóknak össziparági szinten több milliárd forintos bevételekhez kellene jutnia, melynek egyik lehetséges és transzparens beszedési módja most lehetetlenné vált, kedvezve a globális platformok számára.
Mivel a piacnak szüksége van megállapodásra, a Repropress az általa képviselt kiadók érdekeit szem előtt tartva, a miniszteri döntéstől függetlenül – ahogyan ezt korábban is kinyilvánította –, továbbra is minden erőfeszítést megtesz és tárgyalásokat kíván folytatni a felhasználókkal annak érdekében, hogy a felek kölcsönösen előnyös megegyezésre jussanak.
