Nyugdíjválság közeledik

Magyarországon nyugdíjválság fenyeget – derül ki a legfrissebb európai pénzügyi egészséget vizsgáló tanulmányból. A magyarok 38 százaléka nem tervez félretenni a nyugdíjas évekre – ez a legmagasabb arány Európában. Csupán az emberek 30 százaléka van tisztában a nyugdíjra befizetett összegek értékével, ami jól mutatja a tájékozatlanságot és azt, hogy sokan nem készülnek a jövőre. A magyarok rendelkeznek az egyik legalacsonyabb megtakarítási rátával Európában, és nem diverzifikálják az eszközeiket kellőképpen, így a lehetségesnél jelentősen kevesebből gazdálkodhatnak nyugdíjas korukban.

Annak ellenére, hogy a magyaroknak kulturálisan fontos a pénz, nem jellemző a nyugdíjas évekre előre tervezni. Sok háztartás az ingatlanvásárlásra és a készpénzes megtakarításokra összpontosít, amelyek stabilitást biztosítanak ugyan, de – az előbbi esetében – likviditást vagy – az utóbbi esetében – növekedési lehetőséget nem. Így a jövő nyugdíjasai fokozottan ki vannak téve az inflációnak, és nem készülnek fel megfelelő mértékben a váratlan kiadásokra. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyarok az egyik legalacsonyabbra értékelik a befektetésekkel és nyugdíjjal kapcsolatos tudásukat Európában, viszont azzal nagyon is tisztában vannak, hogy fontos lenne ezen javítani. Ez egyfelől hátrány, másfelől pedig lehetőség: a megfelelő megoldásokkal és edukációval át lehetne formálni a hosszú távú pénzügyi felkészültséget.

Magyarországon egyébként már létezik a hosszú távú vagyongyarapítást szolgáló struktúra – a tartós befektetési számla (TBSZ), amely kedvezményes adózást biztosít. Az MNB adatai szerint a TBSZ-ek száma az elmúlt egy évben 38 százalékkal növekedett, az ilyen számlákon tartott pénz mennyisége pedig közel harmadával bővült.

A növekedés ellenére azonban az európai pénzügyi egészséget vizsgáló jelentésből kiderül, hogy a magyarok többsége nem használja ki a rendelkezésre álló megoldásokat – például a TBSZ-t – a nyugdíjas évekre történő felkészüléshez. Ez a hiányos ismereteknek tudható be, mivel sokan egyszerűen nem tudják, hogyan működnek ezek a számlák, vagy eltántorítják őket a hagyományos bankoknál tapasztalt bonyolult számlanyitási folyamatok.

Az olyan digitális befektetési platformok, mint a Lightyear, nagy lökést adtak a számlanyitások növekedésének, hiszen az ilyen szolgáltatóknál percek alatt meg lehet nyitni a számlát online, felesleges papírmunka és személyes ügyintézés nélkül. Ezzel még egy olyan akadály elhárul, amely sokáig visszatartotta a magyarokat a hosszú távú befektetéstől.

A Lightyearnél 135 százalékkal több TBSZ-t nyitottak 2025 januárja és októbere között, mint 2024 azonos időszakában. A felhasználok emellett több pénzt is fektetnek be, hiszen az átlagos számlaegyenlegek éves alapon 50 százalékkal növekedtek. És ami a legfontosabb, a Lightyear felhasználói jó befektetési szokásokat alakítanak ki: a TBSZ-re befizetett pénz 95 százaléka befektetve marad, ami a hosszú távú vagyongyarapítás melletti elköteleződés erősödését tükrözi.

Mindehhez társul még az, hogy a platform nemrégiben bevezette a Mixeket, amelyekkel a felhasználók személyre szabhatják és automatizálhatják a hosszú távú befektetést TBSZ-en. A befizetések automatizálásával elég egyszer beállítani a hosszú távú célokat szolgáló befektetéseket, és onnantól az ügyfélnek nincs más dolga, mint hátradőlni, az adóhatékony befektetési struktúra pedig teszi a dolgát.

„Sok leendő magyar nyugdíjasnál fennáll a kockázat, hogy nem tudja megteremteni a megfelelő mértékű anyagi biztonságot a nyugdíjas évekre” – hívja fel a figyelmet Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója. – „Az a célunk, hogy a nyugdíjas évekre történő befektetést egyszerűvé, könnyen elérhetővé és adóhatékonnyá tegyük. A Lightyear TBSZ-ével már ma bárki belevághat a befektetésbe – akár kicsi, de rendszeres befizetésekkel is, vagy az olyan teljesen automatizált megoldásokkal, mint amilyenek a Mixek. Már most látszik, hogy a felhasználók szokásokat alakítanak ki; a következő lépés az, hogy több magyarral megértessük, milyen hatékonyak lehetnek ezek a megoldások a hosszú távú pénzügyi egészség biztosításában.”