Optimistábbak a fogyasztók

Hetvenhat ponttal ismét csúcsot döntött a magyar fogyasztók bizalmi indexe 2017 harmadik negyedévében, ezzel öt ponttal túllépte a válság előtti 71 pontos tetőértéket. Európában az átlagos érték 87 pont, derült ki a Nielsen hatvanhárom országában végzett online kutatásából. A magyar eredmény 6, míg az európai 2 ponttal emelkedett. A globális fogyasztói bizalmi index jelenleg egypontos növekedéssel 105-ön áll.
A korábbi európai negyedéves adatokhoz hasonlóan a régió fogyasztói bizalom mértéke változatos képet mutat: Dánia jár az élen 115 ponttal, míg Ukrajna 58 ponttal sereghajtó.
Amennyiben a közép-kelet-európai régiót vesszük górcső alá, azt látjuk, hogy Lengyelország 104 ponttal a kontinens harmadik legbizakodóbb országa. Csehország és Románia 101 és 98 ponttal szintén az európai átlag fölötti optimizmusról tesz tanúbizonyságot (Csehország értéke megegyezik a a 2017 második negyedévi pontszámmal, Románia 3 ponttal marad el az előző negyedévhez képest), de nem lógatják az orrukat az osztrák szomszédok sem (változatlanul 94 ponttal). Szlovákia hozza a kontinens átlagát 87 ponttal (+2 pont).
A korábbi eredményekhez hasonlóan, a bizalmi index három kérdése közül a magyarok legderűlátóbban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: a válaszadók több mint egyharmada (37%) véli jónak vagy kitűnőnek. Ez hat százalékpontos emelkedés 2017 második negyedévéhez képest. Az európai átlag, egypontos emelkedéssel, jelenleg 45 százalék.
Optimistán állunk a munkahelyi kilátásokhoz is: a következő tizenkét hónapot illetően honfitársaink 33 százaléka pozitív a témában, ami öt százalékpontos növekedés az előző negyedévi adatokkal szemben. Ezzel közelítünk az európai átlaghoz, ami 40 százalék.
A magyar fogyasztók vásárlási kedve 4 százalékponttal 28 százalékra emelkedett az előző negyedévhez képest, vagyis a felmérés időszakában a válaszadók több mint negyede nyilatkozott úgy, hogy az időszak jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására a következő 12 hónapban. Viszonyításul: az európai átlag 37 százalék.
„A felívelő hazai fogyasztói bizalom egyik alapját a növekvő reálbérek jelentik. Az emelkedő bizalom, költési hajlandóság és képesség pedig egyértelműen jelentkezik a kiskereskedelemben tapasztalható fellendülésben” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Bizonyíték erre, hogy a napi fogyasztási cikkek értékbeli bővülése általános, ha különböző mértékben is, de minden csatornát és kategóriatípust érint.”
A globális Nielsen-felmérés körbejárja azt is, hogy a lakhatási költségeken túl megmaradó pénzt mire fordítjuk: Európában a válaszadók több mint harmada (37%) félreteszi pénzét. Nyaralásra és divatra 36-36 százaléknyian költenek. Honfitársainknál valamelyest máshogy alakul a lista: megtakarítási céllal 100-ból 34-en tesznek félre, lakásfelújításra-csinosításra a magyarok negyede (25%), míg nyaralásra 23 százalék költ. Az adósságrendezés a válaszadók több mint egyötödénél jelenik meg válaszként. Tízből három embernek (28%) nincs szabadon felhasználható pénze (Európában ez átlagosan 18%).
A Nielsen fogyasztói bizalmi indexe rákérdez a fogyasztókat a következő hat hónap során leginkább aggasztó területekre is. Az európaiak továbbra is leginkább a terrorizmustól tartanak, a válaszadók 25 százaléka nevezte meg elődleges vagy másodlagos aggályként, ez kétpontos csökkenés az előző negyedévhez képest. A magyaroknál az egészséggel kapcsolatos félelmek vezetnek, százból 25 válaszadó nevezte meg mint elsődleges, illetve másodlagos félelmet. Európában másodikként végzett az egészséges kapcsolatos aggodalom – holtversenyben a munkahelyi biztonsággal. A magyarok második főfélelme szintén a munkahelyi biztonság, ezt százból 22-en említették, míg a „bronzérmes” az adósság és a gazdaság helyzete lett: mindkettőt 18-18 százalék nevezte meg elsődleges vagy másodlagos félelemként.
Tartunk továbbá a bevándorlástól (16%), a terrorizmustól (14%), a munkahely-magánélet közötti egyensúlytól (13%), emellett nyugtalanít bennünket az iskolai oktatás és/vagy jóléti intézkedések kérdése is (13%). Emellett tartunk az elszabaduló élelmiszeráraktól is (11%).
Globálisan kitekintve 2017 harmadik negyedévben a fogyasztói bizalom 105 ponton áll, ami egy ponttal magasabb az előző negyedévi adatnál. Észak-Amerika 119 ponton zárt, Ázsia és Óceánia szerény növekedés mellett 115 ponton áll. Latin-Amerika három ponttal nőtt, így bizalmi indexszáma 88. Az Afrika–Közel-Kelet régióban egypontos erősödést mért a Nielsen, így 89 ponton áll.