Kérdéses, hogy a home office mennyiben marad egyáltalán a dolgozók életének része, de a legtöbb jel arra utal, hogy hetente néhány napban biztosan. A McKinsey tanulmányából kiderült, hogy a világ munkaerejének több mint 20 százaléka képes ugyanolyan hatékonyan otthonról dolgozni a hét 3-5 napján, mint irodából, de ez a szám magasabb a pénzügyi és az informatikával kapcsolatos szakmákban. A pénzügyi és a biztosítási szektorban a legmagasabb a távmunkában rejlő potenciál: az alkalmazottak idejük háromnegyedét olyan tevékenységekre fordítják, amelyek távolról végezhetők a hatékonyság csökkenése nélkül. Az üzleti szolgáltatások és az informatika a következő legnagyobb potenciállal rendelkező iparág, hiszen ezekben az alkalmazottak idejük több mint felét olyan tevékenységgel töltik, amelyeket távmunkában is hatékonyan lehet elvégezni.
2010 és 2015 között a Harvard Business Review több mint 20.000 alkalmazottat és több mint 50 nagyvállalatot vizsgált meg világszerte, és kísérleteket végzett annak kiderítésére, hogy mi motiválja az embereket, beleértve azt is, hogy ebben az egyenletben mekkora szerepet játszik az otthoni munka. Az otthon dolgozók motivációjának vizsgálata során kiderült, hogy amikor az embereknek nem volt lehetőségük önállóan eldönteni azt, hogy otthonról vagy az irodában dolgoznak, az általános motiváció 17 ponttal esett vissza. A koronavírus-járvány során is ez a helyzet állt elő, hiszen a munkáltatók kénytelenek voltak home office-ba küldeni a dolgozókat a járványvédelmi szabályok szigorítása miatt, a dolgozóknak nem volt választása. Az ABBYY, egy világszerte 14 irodával és egy új, Budapesten található K+F központtal rendelkező IT-vállalat kutatásából kiderült, hogy a 18-34 és 35-54 év közötti emberek számára jelentős kihívást jelentett az is, hogy “otthon elszigetelten érzik magukat” (a megkérdezettek 27 és 28%-a mondta ezt). Mindez azt mutatja, hogy az üzleti vezetőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a távoli munkaerő közösségének építésére, valamint a mentális jóllétet javító megoldásokra és a stresszel kapcsolatos párbeszéd beindítására.
Az IT-cégek számára volt a legkönnyebb távmunkára váltani, mivel sok technológiai és vállalati kultúrával kapcsolatos problémát sokkal gyorsabban megoldottak, mint mások, de az otthoni munkavégzés sokak számára így is nehézséget jelenthet: romlik a munka-magánélet egyensúly, hiányoznak a személyes visszajelzések és a motiváció, valamint egyéb zavaró tényezők is csökkenthetik a produktivitást. A jó hír azonban az, hogy az IT-vezetők általában empatikusak és megértőek ezekkel a gondokkal kapcsolatban.
Az ABBYY felsővezetése például rendszeres, laza online megbeszéléseket vezetett be, amelyeken bárki részt vehet és elmondhatja véleményét.
Továbbá magyarországi vezetőjük, Máhr Tamás szerint a vállalat időben felismerte, hogy még több csapatépítő tevékenységnek kell lennie, amikor az alkalmazottak kizárólag home office-ban dolgoznak: online kávészüneteket tartanak helyi szinten angol és magyar nyelven és online gaming estéket rendeznek minden hónapban. Máhr Tamás szerint a legfontosabb dolog, amit a munkáltatók tehetnek, az, hogy igyekeznek a munkavállalók tapasztalatait a lehető legszemélyesebbé tenni: „a team leadeknek például mindig be van kapcsolva a kamerája az értekezletek során, mivel a munkatársaink szerint emiatt sokkal személyesebbnek érződik az otthoni munka. Arról is biztosítottuk a dolgozókat, hogy a járvány után is dolgozhatnak majd távolról, hiszen a nehézségek ellenére sok kollégám még hatékonyabbnak és boldogabbnak érzi magát, ha otthonról dolgozhat. A jelenlegi helyzetben a pozitív megerősítés és a kommunikáció életben tartása a legfontosabb feladatom IT-vezetőként” – jelentette ki.
“Azt szeretnénk, hogy munkatársaink mentálisan egészségesek maradjanak, és megfelelő legyen a munka és a magánélet egyensúlya, ezért arra ösztönözzük őket, hogy forduljanak a közvetlen vezetőjükhöz, ha túlterheltnek vagy motiválatlannak érzik magukat és online mentálhigiénés képzéseket is biztosítunk nekik” – tette hozzá.
Szakértők szerint fontos, hogy ha otthonról dolgozunk, szabjunk határokat. Azok az emberek, akik évek óta otthonról dolgoznak, általában mentális kerítéseket építenek alkalmazotti- és egyéb szerepeik között, határokat és rituálékat teremtenek, például otthoni irodát alakítanak ki vagy elegánsan felöltöznek a munkához. A Microsoft például nemrég egy érdekes megoldást hozott létre az otthon töltött munkanapok és magánélet összemosódásának elkerülésére: egy bejárást szimuláló Teams-funkciót alkottak, amely emlékezteti a felhasználókat a munkanap végére is és ellazulást segítő tevékenységeket javasol, amivel egy kis mentális teret teremt a munkával és magánélettel kapcsolatos feladatok között.
A távmunka nehezebb a szülőknek – különösen az anyukáknak
A The Boardlist és a Qualtrics tanulmánya során ezer dolgozót, köztük szülőket is kérdezett arról, hogy a járvány hogyan befolyásolja hatékonyságukat. Az otthon dolgozó apák 77%-a arról számolt be, hogy produktívabb, miközben otthon dolgozik, míg az otthon dolgozó anyukáknak csak 46%-a mondta ezt. A családokban általában továbbra is az anyák vállalják a gyermekgondozási és háztartási feladatok nagy részét, számos kutatás kimutatta viszont, hogy az apák házimunkával és gyermekekkel töltött ideje évről évre növekszik, így várhatóan a jövőben kiegyensúlyozott lesz a feladatmegosztás.
A szülők közötti egyenlőtlenségek elkerülése érdekében az ABBYY arra ösztönzi az alkalmazottakat, hogy kezeljék rugalmasan munkaidejüket, és osszák meg a feladataikat partnerükkel, esetleg két-három óránként váltsák egymást, ha kisgyermekeik vannak. Máhr Tamás elmondta, hogy az ABBYY magyarországi munkatársai, akik gyerekek mellett dolgoznak, rövid szüneteket tartanak napközben, hogy együtt tölthessenek egy kis minőségi időt a párjukkal, például amikor alszik a kisbabájuk, a kollégák pedig segítenek egymásnak, ha valakinek nincs elég ideje egy feladatra a szülői kötelességei miatt.
Nincs olyan ember, aki távmunka során ne szembesülne nehézségekkel. A sikeres és hatékony távmunka mind a munkáltató, mind a munkavállaló erőfeszítéseinek eredménye. A vezetőkkel és csapattársakkal történő formális és informális kommunikáció fenntartása kulcsfontosságú, főleg akkor, ha nemzetközi csapatról van szó.
