A 20-29 éves fiatal magyar felnőttek két legfontosabb célnak az életben a családot (58 százalék), illetve – kevéssel lemaradva – a pénzügyi jövőtervezést (50 százalék) nevezték meg, az élet élvezete csak ezután következik – derül ki az Aegon 16 országban végzett felméréséből. A konkrét pénzügyekben nagy előnnyel az alapvető kiadások fedezése áll az első helyen (61százalék), utána az élet élvezete (40 százalék), majd pedig az önálló lakástulajdon (35 százalék) következik.
Az átlagosnál kevesebben, 16 százaléknyian tudnak helyes választ adni a pénzügyi műveltséget felmérő három alapkérdésre, és a nyugdíjas éveik finanszírozásában elsősorban az államra (40 százalék) számítanak, de a saját megtakarításaiknak, illetve befektetéseiknek is hasonlóan komoly szerepet szánnak (38 százalék), 58 százalékuk pedig nem zárja ki a nyugdíj melletti munkavégzést – írja az MTI az Aegon közlése alapján.
A fiatal felnőttek nagyjából egyharmada tekinthető rendszeres megtakarítónak, ám ebben a körben a nagyobb mértékű nyugdíj-előtakarékosságnak több akadálya is van. Egyharmaduk inkább rövid távú célokra tesz félre, 24 százalékuk nem keres hozzá eleget, minden ötödik pedig a meglévő adósságok törlesztésére koncentrál. Kétharmaduk reálisan látja a mostani nyugdíjcélú megtakarításai tényleges majdani értékét, de csak kevesebb mint felük látja reálisan, mire lesz elég, amit most nyugdíj-célból félretesznek.
Hangsúlyozták azt is, hogy a kutatási eredmények talán legfontosabb tanulsága, milyen nagy szerepe lehet a munkáltatóknak a fiatal felnőttek nyugdíj-felkészülésében. Négy dolgozóból három bizalommal tekint a munkáltatójára mint intézményre és minden negyedik-ötödik fiatal felnőtt úgy nyilatkozott: hatékonyan ösztönözné őt a nyugdíjcélú előtakarékoskodásban néhány olyan, a munkáltató által megvalósítható intézkedés, mint a nyugdíjfinanszírozásról és -tervezésről szóló pénzügyi oktatás, vagy a személyre szabott megtakarítási tanácsadás. A 20-29 évesek szívesebben választanak olyan munkahelyet, amely segíti őket a nyugdíjas időszakra történő felkészülésben.
A kutatás szerint legfeljebb minden tizedik fiatal felnőtt számíthat rá, hogy egyetlen munkáltatónál tölthet el 20 vagy több évet a pályája során, miközben a 60 év felettieknél még 50 százaléknál magasabb volt ez az arány. A 20-29 évesek mintegy fele 1-5 évnél többet nem is kíván egy helyen tölteni, és a töredezett karrier a nyugdíjkilátásaikra is hatással van.
A 20-29 éves generációra jellemző problémákat a világjárvány tovább súlyosbította, az érintettek közül minden hatodik esett ki kényszerűen a munkából.
A fiatal felnőttek nagyjából egyharmada tekinthető rendszeres megtakarítónak, ám ebben a körben a nagyobb mértékű nyugdíj-előtakarékosságnak több akadálya is van. Egyharmaduk inkább rövid távú célokra tesz félre, 24 százalékuk nem keres hozzá eleget, minden ötödik pedig a meglévő adósságok törlesztésére koncentrál. Kétharmaduk reálisan látja a mostani nyugdíjcélú megtakarításai tényleges majdani értékét, de csak kevesebb mint felük látja reálisan, mire lesz elég, amit most nyugdíj-célból félretesznek.
