A sikeres műholdindítások után Amerika és a Szovjetunió is ugyanazt a célt tűzte ki maga elé, embert juttatni a Holdra. Az űrversenyben végül az első űrrepülést a szovjetek hajtották végre, 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 108 perc alatt kerülte meg a Földet.
Több sem kellett az Egyesült Államoknak, John F. Kennedy elnök egy hónappal később bejelentette az Apollo-programot, ezzel nyílt versenyre hívva a Szovjetuniót. Leghíresebb beszédében így nyilatkozott: „Úgy döntöttünk, hogy még ebben az évtizedben eljutunk a Holdra. Nem azért, mert a feladat könnyű, hanem azért, mert nehéz.”
Valójában azonban talán maguk az amerikaiak sem gondolták, hogy ez alig egy évtizeden belül tényleg sikerülni fog, hiszen a beszéd idején műszaki szempontból még fogalmuk sem volt arról, hogy mindez hogyan kivitelezhető.
Az 1961. május 25-én elindított Apollo-program csúcspontján 400 ezer ember dolgozott megfeszítve, az akkori kiadások elérték a 25 milliárd dollárt, ami több mint a Panama-csatorna költsége.
A kilövés napján, július 16-án, több százezer ember követte élőben az eseményeket, több millióan pedig a TV képernyőire szegeződve várták a kilövés pillanatát. Körülbelül 3000 riporter regisztrálta magát az eseményre, hogy élőben közvetítse a világ máig meghatározó eseményét.
A Saturn 5-ös rakéta kilökte az Apollo 11-et a földi atmoszférából, és 12 perccel később már földkörüli pályára álltak. A földi irányítóközpontból hatalmas csapat irányította az eseményeket, de nem mentek simán a dolgok. Ha valaki 15 kilométeres magasságból 8000 kilométer/órával ereszkedik alá a Holdra, semmi sincs biztonságban. A számítógép riasztást jelzett, de 12-02 hibakódot hirtelen senki nem tudta értelmezni. Az irányítóközpont végül úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a jelzést, ami a számítógép – amely kb. annyit tudott, mint a mostani mobiltelefonok – túlterheltségét jelezte, és megadta az engedélyt a további ereszkedésre. De végül az előre meghatározott „Nyugalom Tengerének” elkeresztelt leszállóhely túlságosan veszélyesnek tűnt, így Armstrongnak nem volt más választása, mint áttérni a kézi vezérlésre, hogy ő maga tegye le a gépet…végül 30 másodpercre elegendő üzemanyaggal a fedélzetén a Sas leszállt. A Holdra szállás időpontja 3:17 houstoni idő szerint. A történelmi pillanatot közel 500 millióan követték nyomon az egész világon.
32 űrhajós vett részt az Apollo-programban, de csak hármuknak adatott meg, hogy az Apollo-11 segítségével feljusson a Holdra, és kettejüknek, Neil Armstrongnak és Edwin (Buzz) Aldrinnak, hogy az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkompól kilépjen a Holdra 1969. július 20-án. Legelőször a küldetés parancsnoka, a 38 éves Neil Armstrong tehette ezt meg, ekkor hangzott el közismert mondat is: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”
A Holdra szállás 50. évfordulója alkalmából a Spektrum 8 premierrel készül júliusban, melyek egytől egyig a Holdra szállás és az űrkutatás témáját hozzák közelebb a nézőkhöz. A műsorokban megszólal Michael Collins, az Apollo-11 parancsnoki egységének pilótája, Neil Armstrong és Buzz Aldrin családja, de azok is, akik a földi irányítóközpontból voltak felelősek az eseményért, sőt egy kétórás dokumentumfilmben látható az a Gene Cernan is, akik jelenleg az utolsó ember, aki a Holdon járt.
A BBC az évforduló alkalmából egy vadonatúj dokumentumfilmmel is készül „A holdra szállás” (Moon Landing) címmel, melyet július 20-án 17 órakor láthatnak a Spektrum nézői.
A csatornán a premiereken túl is számos műsor foglalkozik júliusban a világegyetemmel, így a nézők szinte minden nap találnak izgalmas tartalmat ebben a témában.
A Telekom Moziklub előfizetői a premiereket követő három hónapban a szolgáltatás kínálatában is elérhetik a filmeket.
