Rekordméretűvé nőhet a globális kezelt vagyon

2030-ra a privát piacok (magántőke, magánhitel) bevételei várhatóan elérik a 432,2 milliárd dollárt, ami a teljes globális vagyonkezelési iparág bevételeinek több mint felét jelenti – derül ki a PwC 2025-ös Global Asset & Wealth Management Report jelentéséből. A mesterséges intelligencia és a digitalizáció révén a leggyorsabban alkalmazkodó szereplők akár négyszer nagyobb profitot érhetnek el, mint a hagyományos piaci szegmens, miközben a profitabilitásra nehezedő nyomás miatt a kezelt vagyonra jutó profit 2018 óta 19%-kal csökkent, és további visszaesés várható.

A kutatásban 300 vagyonkezelőt, intézményi befektetőt és forgalmazót kérdeztek meg, és becslések alapján a globális kezelt vagyon a 2024-es 139 billió dollárról 2030-ra 200 billió dollárra nő, ami 6,2%-os éves átlagos növekedést (CAGR) jelent. A világszerte befektethető vagyon összértéke pedig várhatóan meghaladja a 481 billió dollárt.

A bevételnövekedés ellenére a vagyonkezelők továbbra is profitabilitási nyomással és szűkülő marzsokkal néznek szembe a versenyhelyzet, a növekvő költségek, a tehetségekért folyó harc, valamint az ügyfélkör kiszolgálásához szükséges beruházások miatt. A válaszadók 89%-a számolt be jövedelmezőségi nyomásról az elmúlt öt évben, a kezelt vagyonra jutó profit (AuM) 19%-kal csökkent 2018 óta, és 2030-ig további 9%-os piaci visszaesés várható. Az intézmények azonban képesek lehetnek megtörni ezt a trendet, különösen az új technológiákban rejlő lehetőségek kihasználásával.

A költségek okozzák a legnagyobb nyomást: minden befektetett dollár több mint kétharmadát (68%) felemésztik. Ráadásul az intézményi befektetők közel háromötöde azt mondja, hogy valószínű (41%) vagy nagyon valószínű (16%), hogy lecseréli a kezelőit a magas költségek miatt.

„Az eszközkezelők az „intelligenciák korában” működnek, ahol az új technológiák – a generatív AI-tól az ágensalapú AI-ig – átformálják az értékteremtés és -szolgáltatás módját. A nyertesek nem azok lesznek, akik a legtöbb vagyont gyűjtik össze, hanem azok, akik a leggyorsabban alakítják át működésüket, és az innovációt olyan digitális ökoszisztémákká formálják, amelyek a befektetőket minden korábbinál hatékonyabban szolgálják ki” - mutatott rá Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi tanácsadási csapatának vezetője.

A globális kezelt vagyon 2030-ra elérheti a 200 billió dollárt

Észak-Amerika továbbra is a világ legnagyobb piaca marad a kezelt vagyon szempontjából évi átlag 6,2%-os bővüléssel. A leggyorsabb növekedési ütemet az ázsiai–csendes-óceáni régió diktálja évi 6,8%-kal, míg Latin-Amerika (6,6%), a Közel-Kelet és Afrika (6,3%), valamint Európa (5,6%) szintén érdemi emelkedést mutatnak.

Ezzel párhuzamosan a globális befektethető vagyon a 2024-es 345 billió dollárról az évtized végére 482 billió dollárra nőhet, ami 5,7%-os éves átlagos növekedési ütemet jelent.

A bővülés mintegy kétharmadát a vagyonos középrétegek (mass affluent, évi 5,7%-os növekedés) és a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek (high-net-worth individuals – az egyik leggyorsabban bővülő ügyfélszegmens, 6,5%-os éves növekedéssel) strukturális és demográfiai gyarapodása fogja meghatározni.

A privát piacok dominanciája

A vagyonkezelői ágazat legjövedelmezőbb szegmense továbbra is a privát piacok, melyek jelenleg körülbelül négyszer annyi profitot termelnek egymilliárd dollárnyi kezelt vagyonra (AuM) vetítve, mint a hagyományos szereplők. 2030-ra a privát piacok bevételei várhatóan elérik a 432,2 milliárd dollárt, és a teljes vagyonkezelési iparág bevételeinek több mint felét adják majd.

AI és integráció: megoldás a költséghatékonyságra?

Az eszközkezelők a mesterséges intelligencia integrálására, valamint a vagyonkezelőkkel és fintech-ekkel való együttműködésre törekednek a költségnyomás enyhítése érdekében. Az AI-t, valamint a technológiát tekintik kulcsnak a költséghatékony, digitális ökoszisztémák kialakításához, amelyekkel sokszínűbb ügyfélszegmenseket is képesek kiszolgálni.

Az eszközkezelők fele szerint a vagyonkezeléssel és a fintech-ekkel való kooperáció lesz a legnagyobb hatással a bevételnövekedésükre 2030-ig. Az intézményi befektetők közel kétharmada (69%) jelezte, hogy valószínűleg tőkét allokál olyan eszközkezelők számára, akik technológiai képességeik fejlesztésén dolgoznak, hogy fejlettebb termékeket és szolgáltatásokat kínálhassanak.

„Magyarországon a vagyonkezelők egyre inkább alkalmaznak MI-t a portfóliók személyre szabására és az ügyfélélmény javítására. Jellemző az automatizált, algoritmus-alapú befektetési platformok (robo-advisors) és a hiper-személyre szabott portfóliók terjedése. Emellett a kormányzati stratégia is támogatja a pénzügyi szektor MI-alapú modernizációját központi intézményi és szabályozási fejlesztéseken keresztül (MI Koalíció, Nemzeti Laboratórium). A közép-kelet-európai régióban az AI-használat kb. 10%-kal alacsonyabb a globális átlaghoz képest, melynek legfőbb akadálya a képzés, a bizalom és a megfelelő irányítási keretrendszer hiánya. A lemaradás ugyanakkor áthidalható az ügynöki MI-technológiák alkalmazásával, ami hatékony ügyfélkezelést - a generatív és ügynöki MI akár 30–80%-os adminisztrációs tehercsökkentést - és skálázhatóságot biztosíthat. A magyar eszközkezelők pedig jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, ha gyorsan adaptálják ezeket a technológiákat, különösen a kormányzati támogatás tükrében” - mutatott rá Herodek Róbert, a PwC Magyarország pénzügyi tanácsadási csapatának executive igazgatója.