A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (például osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd forintra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).
A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest vármegyében (17%) keletkezett. Nógrád vármegye egyedüliként volt 1% alatti (0,7%) részesedésű. A teljes tőkejövedelemből nagy arányú volt még Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér vármegye részesedése (együttesen 18%). Ellenben alacsony (2% alatti) volt ez a részesedés Vas, Tolna, Heves és Békés vármegyék esetében.
Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt (48%). Közel egy harmaduk (30%) városokban, kevesebb mint negyedük (21%) pedig községekben lakott. Ugyanakkor a tőkejövedelmek több mint felét (57%-át) Budapest és a megyei jogú városok adták.
Település típus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (10 millió Ft). Ezt követik a megyei jogú városok és a városok (6,6, illetve 6,2 millió Ft). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,7 millió Ft).
Ha az egy lakosra jutó tőkejövedelmet nézzük, akkor Felcsút 2021 után újra az első helyen végzett (14,1 millió Ft/lakos), ez szinte megegyezik az előző évi eredménnyel. A második helyen a Vas vármegyei Vaskeresztes lett (11,4 millió Ft/lakos), a harmadik pedig a Somogy vármegyei Somogycsicsó (8,8 millió Ft/lakos). Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik. A főváros esetében nem meglepő módon (2021-hoz hasonlóan) a XII., a II. és a V. kerület teljesített a legjobban (1,9, 1,7 és 1,2 millió Ft/lakos).
