A digitális szolgáltatásokra, így az online platformok és piacterek működésére időtálló szabályokat, az illegális tartalmakkal szemben pedig kötelező erejű mechanizmust vár az Európai Parlament.
Az európai parlamenti képviselők kedden késő este két jogalkotási jelentést fogadtak el, amelyben felszólítják a Bizottságot, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló, decemberre várt jogszabálycsomagban javasoljon megoldást a digitális térben tapasztalható problémákra.
A digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályok az e-kereskedelmi irányelv húsz évvel ezelőtti elfogadása óta nagyrészt változatlanok maradtak. A decemberben beterjesztendő szabálycsomaggal az Unió célja a szektor uniós szintű szabályozása mellett az, hogy az adatvédelmi törvényhez hasonló módon globális szinten is példaként szolgáljon a digitális gazdaságban alkalmazandó normák terén.
A képviselők véleménye szerint minden nem uniós digitális szolgáltatót kötelezni kell a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek betartására, amennyiben szolgáltatásaikat az uniós felhasználóknak is kínálják.
Kötelező érvényű ún. „bejelentési-cselekvési” eljárást kell létrehozni, amelynek révén a felhasználók a potenciálisan illegális online tartalmakról és tevékenységekről online közvetítőket értesíthetnek. Az eljárás előnye, hogy az online közvetítők gyorsabban reagálhatnának, és átláthatóbbak lennének az illegális tartalmak ellen hozott intézkedéseik. A felhasználók számára azt is lehetővé kellene tenni, hogy nemzeti vitarendezési testületen keresztül folyamodhassanak jogorvoslatért.
A Parlament szerint szigorúan meg kellene különböztetni a jogellenes tartalmat a káros tartalomtól (a jogi felelősségi rendszernek csak az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott „illegális tartalomra” szabad vonatkoznia). A platformok nem használhatnának feltöltésszűrőket, valamint a káros és illegális tartalmakra irányuló előzetes ellenőrzést. A képviselők véleménye szerint a tartalom jogszerűségéről nem magánvállalkozásoknak, hanem egy független bírói testületnek kellene döntenie.
A káros tartalmak, a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció kezeléséhez szigorítani kellene az átláthatósági kötelezettségeket, terjesztésük megállításához pedig segíteni kell a digitális jártasság megszerzését és növelni kell a felhasználók médiatudatosságát.
Biztonságosabb internet a fogyasztók számára
A Parlament azt szeretné, ha az „ami jogellenes offline, az online is jogellenes” elve, valamint a fogyasztóvédelem és a felhasználók biztonsága jelölné ki a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály fő irányát. Az online platformoktól és az online közvetítő szolgáltatásoktól elvárják, hogy eredményesebben derítsék fel és távolítsák el a valótlan állításokat, és hatékonyabban lépjenek fel a tisztességtelen kereskedői gyakorlatokkal, például a hamis orvosi eszközök vagy a veszélyes termékek online értékesítésével szemben, ami a koronavírus-járvány idején elharapódzott.
A képviselők szorgalmazzák egy új „Ismerd az ügyfelet!” elv alkalmazását is, amely a platformokat arra kötelezné, hogy maguk szűrjék ki és állítsák meg a szolgáltatásaikat illegális és nem biztonságos termékek és tartalmak értékesítésére használó, csalárd vállalkozásokat.
Hozzátették, hogy külön szabályokat kellene előterjeszteni a techóriások platformjai által okozott piactorzulás megelőzésére (és nem csupán a kialakult helyzet orvoslására), hogy a piacok megnyíljanak az új belépők, köztük a kis- és középvállalkozások és az induló cégek előtt. A Belső Piaci Bizottság plenárison 571 szavazattal, 26 ellenszavazat és 94 tartózkodás mellett elfogadott javaslatairól itt és itt található további információ.
Nagyobb felhasználói kontroll az algoritmusok felett
A képviselők nagyobb beleszólást adnának a felhasználóknak abba, hogy mit szeretnének látni online (akár a tartalmak személyre szabott összeállításának teljes visszautasítása mellett is dönthetnének), nagyobb kontrollt biztosítva számukra az algoritmusok működése felett. A célzott reklámokat jobban vissza kellene szorítani a kevésbé tolakodó, kontextusfüggő hirdetések javára, amelyek nem igényelnek annyi adatot, és nem a tartalmakkal kapcsolatos korábbi felhasználói reakciókra építenek.
A készülő jogszabálynak arra is fel kellene jogosítania a felhasználókat, hogy lehetőség szerint megőrizzék névtelenségüket a digitális szolgáltatások használatakor. Végezetül a szabálykövetés biztosításához a Bizottságnak indokolt lenne megfontolnia egy olyan európai szerv felállítását, amely nyomon követné a végrehajtást és bírságokkal szankcionálná annak hiányát. A Jogi Bizottság 637 szavazattal, 26 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadott javaslatairól itt és itt található további információ.
Alapvető jogok az online térben
Az állampolgári jogi szakbizottság által ugyanebben a témában benyújtott harmadik, 566 szavazattal, 45 ellenszavazat és 80 tartózkodás mellett elfogadott nem jogalkotási állásfoglalás alapjogi kérdésekkel foglalkozik. Az állásfoglalásban a képviselők a szólás- és az információszabadság, valamint a magánélet és az adatok védelme érdekében arra kérik a szolgáltatókat, hogy a kifogásolt tartalmakat „gondosan, arányosan és megkülönböztetésmentesen” távolítsák el. A képviselők arra is rámutatnak, hogy az emberi gyengeségeket kihasználó üzenetek alkalmazása éppúgy probléma, mint a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció terjesztése, ezért az online platformok bevételszerzési irányelveinek átláthatóságát kérik.
