Az északi és a keleti határszél, valamint a Dunántúl kínálta lehetőségeknek – az ingázásnak, illetve az időskori letelepedésnek – köszönhető, hogy a külföldi lakásvásárlók érdeklődése már meg is haladja a járvány előttit. Ezekhez képest a főváros inkább háttérbe szorult, mivel a jellemzően itt érdekelt kínai, vietnámi és izraeli vásárlóknak még csak egy töredéke tért vissza a magyar piacra.
Bár a Covid sokkja máig sem múlt el nyomtalanul, 2022-re jobbára visszatértek a külföldiek a hazai lakáspiacra. A mélyponton, 2020-ban, a járvány első évében az addigiaknál mintegy 20-30 százalékkal kevesebb lakást vásároltak nálunk. Azóta – a KSH adatai szerint – már a korábbi eredményeket is sikerült túlszárnyalni: míg a jó forgalmú 2018-as békeévben mintegy 7300 lakásra találtak külföldi vevőt, addig 2022-ben már 8 ezerre. Az öt év alatt ennél jóval több is változott: akár azt vizsgáljuk, hogy honnan érkeznek a vásárlók, akár azt, hogy hazánk mely' tájára igyekeznek.
A küldő országok közül négy emelkedik ki a forgalmat tekintve: Németország, Szlovákia, Kína és Románia. 2018 és 2022 között minden évben Németországból érkezett a legtöbb vevő úgy, hogy a számuk az időszak végére meg is duplázódott, 2127-re. A kínai vásárlók érdeklődése 2018-ban még holtversenyben volt a németekével, de náluk a Covid egy drámai, mintegy 50 százalékos visszaesést hozott, aminek 2022-re csak a felét sikerült ledolgozniuk (814 lakás). A román vásárlók aktivitása 2018-ban alig maradt el a már említettek mögött, de a következő évben gyengült, és végeredményben 25 százalékkal alacsonyabb szinten, 750 tranzakciónál stabilizálódott. A szlovák vásárlók fordított utat jártak be: ők öt év alatt 45 százalékkal növelték a magyarországi lakásvásárlások számát, amivel a németek mögött ma már a második legnagyobb vásárlócsoportnak számítanak (1042 db).
A vevők egyes csoportjai abban is markánsan különböznek, hogy hol keresik az új otthonukat az országban: a fővárosban vagy valahol vidéken? E szempontból az egyik oldalon kiemelkednek a kínaiak, a vietnámiak és az izraeliek, az általuk megvásárolt minden 10 lakásból mintegy 9 Budapesten van. Ezzel szemben a hollandok és a németek a magyar vidék igazi rajongói, 2022-ben az általuk megvásárolt lakások mindössze 6-6 százaléka volt Budapesten. Rajtuk kívül még számos külföldi választja inkább a csendesebb hazai településeket: a fővárosi vásárlás aránya 20 százalék alatt marad így a románoknál, szlovákoknál, osztrákoknál, belgáknál és a svájciaknál is. Míg például az olaszok, az oroszok, a britek és a franciák gyakrabban vásárolnak budapesti lakást, mint bármilyen vidékit.
Az elmúlt öt év egyik látványos változása, hogy a külföldi vásárlók szemében – ahogy a statisztika mutatja – felértékelődött a vidék, míg 2018-ban az összes vásárlásuk 42 százaléka jutott a fővárosra, addig 2022-ben már csak 33 százalék. Ennek a folyamatnak több összetevője is van. Így hozzájárul az is, hogy az eleve vidékbarát németek vásárlásainak a száma nagyot nőtt, míg a Budapesthez leginkább ragaszkodó kínaiak, vietnámiak és izraeliek jelenléte viszont számottevően csökkent. Mások érdeklődése pedig ez idő alatt is érzékelhetően változott, például a franciák és az olaszok vásárlásaiban 10, a románokéban 5 százalékponttal nőtt a vidéki ingatlanok részesedése.
A statisztika azt is rögzíti, hogy mennyit fizettek a külföldi vevők az új lakásaikért. Ez egyrészt tükrözi, hogy általában mekkorát nőttek az árak, másrészt jelentős különbségeket is mutat aszerint, hogy kik, és hol vásárolnak leginkább. A legnagyobb költségnövekedést 2018 és 2022 között (+119%) az osztrákok és az ukránok érezhették. Az előbbiek átlagos költése ez alatt 14,7 millióról 32,2 millióra nőtt, az utóbbiaké pedig 19,3 millióról 42,3 millióra. Kevéssel maradtak el ettől a 107%-os drágulást megélő svájciak. Ezzel szemben a franciáknál – akik időközben erőteljesebben fordultak a vidék felé – mindössze 19 százalékos átlagos árnövekedést rögzített a statisztika. Hasonlóan mérsékelt drágulással (+26%) találkozhattak a román vevők, akikről tudható, hogy előszeretettel vásárolnak a közös határhoz közeli, békési ingatlanokat. Az ő esetükben az átlagár öt év alatt 11,5-ről 14,5 millióra nőtt. A hollandok 2018-ban szinte azonos, 11,1 milliós átlagárról indultak, és ugyancsak jellemzően vidéken vásároltak, csak egy kicsit nyugatabbra az országon belül, így viszont ők ugyanannyi idő alatt közel kétszeres, 74 százalékos drágulást érzékelhettek. Talán különös, hogy a szinte csak Budapesten vásárló kínaiak számára az áremelkedés ennél jóval alacsonyabbnak, 47 százalékosnak látszódhatott.
2022 legnagyobb újdonsága az Egyesült Királyságból érkezők számának megugrása volt: bő háromszor annyi lakást vásároltak nálunk, mint a járvány előtt, amikor még EU-tagok is voltak. Ez a dinamika azt is eredményezte, hogy tavaly a fővárosban már a brit volt – a kínai után – a legnagyobb otthonfoglaló közösség. Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetőjének legfrissebb tapasztalatai szerint az EU-ból érkező érdeklődők száma idén továbbra is stagnál, de azzal számol, hogy amennyiben a forint árfolyama érezhetően változni fog, akkor ők is növekvő számban érkeznek majd Budapestre. ”Jelenleg inkább keletről vannak ügyfeleink: sok orosz vásárol, első sorban Budán nagyobb értékű ingatlanokat, mellettük ukrán és román állampolgárok is érdeklődnek az itteni lehetőségek iránt."
