A K&H fenntarthatósági index legutóbbi eredményei alapján a fenntarthatóság iránti vállalati elköteleződés stagnálást mutatott 2024 második félévében. Az index, amely a 300 millió forint éves árbevétel feletti magyar vállalkozások fenntarthatósági teljesítményét méri, ezúttal 39 pontot ért el, ami egy ponttal magasabb az előző félév eredményénél. Az értékek továbbra is a közepesnél gyengébb szintet tükrözik, és leginkább a nagyvállalatok szabályozási kötelezettségeknek való megfelelése hajtja.
A K&H indexe öt különböző területet vizsgál, amelyek a fenntarthatósági teljesítményt különböző dimenziókban értékelik. Az alindexek elemzéséből vegyes kép rajzolódik ki, amelyben pozitív fejlemények, és stagnáló, illetve negatív tendenciák egyaránt megjelennek:
Attitűd (67 pont): Bár továbbra is ez a legmagasabb értékű alindex, az előző félévben elért 70 pontról most visszaesett. A cégek fenntarthatósághoz való hozzáállása tehát erősen pozitív maradt, de enyhén hullámzó, és különösen a karbonsemlegességhez való viszonyukban tapasztalható csökkenés.
Aktivitás (40 pont): Az aktivitás alindex enyhe, kétpontos emelkedést mutatott, elsősorban annak köszönhetően, hogy nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek energiatakarékossági lépéseket hajtanak végre vagy támogatják a munkavállalók környezetbarát közlekedését.
Stratégia (34 pont): Az elmúlt egy évben stabil maradt az érték, ami a cégek hosszú távú gondolkodásának mérsékelt, de állandó szintjét jelzi.
Mérés és auditálás (15 pont): Bár ez az alindex kismértékű javulást mutat, továbbra is alacsony, ami arra utal, hogy a nagyvállalatokon kívül a cégek még mindig nem fektetnek elegendő hangsúlyt az eredmények mérésére és auditálására.
CSR (36 pont): A társadalmi felelősségvállalás mutatója némi korrekciót mutatott a korábbi két félév esése után, hatpontos emelkedéssel.
„Azt látjuk, hogy a fenntarthatóság fontossága a vállalatok életében leginkább a szabályozási környezettől függ. Az Európai Unió CSRD rendeletének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény ismerete és az azoknak való megfelelés egyelőre a nagyvállalatok – elsősorban a 20 milliárdnál magasabb árbevételű cégek – számára kötelező. Érthető, hogy ezek a nagy cégek foglalkoznak a leginkább a fenntarthatósággal. A kisebbek számára valószínűleg a jövő évtől jön a tudatosodás, az ESG-beszámolók kötelezővé tétele miatt, valamint banki kötelezettség lesz a hitelnyújtásnál ESG-kérdőívet kitöltetni, ami számukra is azzal a felismeréssel jár majd, hogy a fenntarthatósággal egyre komolyabban kell foglalkozniuk” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Méretbeli és regionális különbségek
Az árbevétel szerinti elemzés egyértelműen mutatja, hogy a nagyobb vállalatok hatékonyabban tudják integrálni a fenntarthatósági szempontokat, nagyrészt azért is, mert a különböző uniós vagy hazai szabályozások rájuk vonatkoznak:
A 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek indexe három ponttal emelkedett, elérve az 59 pontot, ami a három éve zajló felmérés valaha mért legmagasabb értéke.
A 2,1–4 milliárd forintos árbevételű vállalatok körében viszont 7 pontos visszaesés következett be, amely 43 pontos indexértéket eredményezett.
Regionálisan is vegyes kép rajzolódik ki. Nyugat- és Kelet-Magyarországon egyaránt három ponttal javult az index (41 és 40 pont), míg a közép-magyarországi vállalatok teljesítménye változatlan maradt (38 pont).
Fontos, de csinálja más
Az index mögötti részletes adatok elemzéséből kiderül, hogy bár a vállalatok jelentős része (67%) fontosnak tartja a fenntarthatóságot, egyre kevesebben érzik magukat érintettnek a karbonsemlegességi törekvésekben. A fenntarthatósági működés pozitív hatásairól alkotott vélemények aránya is csökkent, különösen a pénzügyi eredményességre és a fogyasztói megítélésre gyakorolt hatás tekintetében.
Az aktivitás alindex emelkedése annak köszönhető, hogy egyre több cég vesz részt energiatakarékossági programokban (86%), környezetbarát gépeket, járműveket használ (54%) vagy támogatja az alkalmazottak fenntartható közlekedését (40%). Ugyanakkor csökkent a természeti erőforrások kímélőbb felhasználását célzó erőfeszítések aránya (9%).
A vállalatok 37 százaléka integrálja a fenntarthatóságot stratégiai szinten, ami némi javulást jelent az előző időszakhoz képest (32%). Az írott fenntarthatósági stratégiával rendelkező cégek aránya azonban továbbra is alacsony (12%).
A vállalatok mindössze 15 százaléka végez rendszeres auditálást fenntarthatósági tevékenységeiről. Bár ez kismértékű javulást mutat, továbbra is ez a leggyengébb terület az indexben.
A CSR és társadalmi felelősségvállalás alindex emelkedése a sokszínű munkahelyek és etikus üzleti gyakorlatok népszerűségének növekedéséből adódik, bár a mezőgazdasági cégek CSR-tevékenysége ebben a félévben szinte láthatatlanná vált: 3 százalékra esett vissza. A zöld energia használatának aránya is emelkedett, bár továbbra is alacsony szinten van.
Kevés az ösztönző
A fenntarthatósági index elemzése alapján a legnagyobb akadályt továbbra is a külső pénzügyi támogatás és zöld finanszírozási lehetőségek hiánya jelenti. A vállalatok vezetői egyre inkább tisztában vannak a fenntarthatósági célkitűzések jelentőségével, ám a megvalósítás gyakran forráshiányba ütközik. Az EU Taxonómia és a CSRD jelentésekről egyre több cég hall, ám sok esetben nem érzik magukat érintettnek ezek előírásaiban.
