Tavaly alig több mint egymilliárd forint árbevétele származott a Magyar Postának a hírlapok árusításából, ezért az idén inkább felhagytak vele. A Digitalstand év végén lehúzza a rolót, kiszállnak az évi 300-400 millió forintosra tehető digitális lapterjesztési piacról.
Egy egész jó kereső található a Lapker weboldalán, ahol megnézhetjük, hogy a közelünkben melyik értékesítési ponton vásárolhatunk meg egy adott újságot. A kisebb példányszámú lapoknál ez fontos funkció, hiszen már messze nincs annyi árushely, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt nem segítette a Magyar Posta tavaszi bejelentése sem, amikor közölték, hogy júniustól kezdődően felhagynak a printlapok árusításával. Ez azt jelenti, hogy országosan több mint 500 értékesítési ponttal csökkent a nyomtatott lapok elérhetősége.
Azért a posta kiesése messze nem azt jelenti, hogy elfogytak volna az árushelyek. Mint Szirtes Bernadettől, a Lapker Zrt. képzési, kommunikációs és marketingvezetőjétől megtudtuk, még így is több mint 5400 árushelyen vannak jelen. Ezen belül 200 saját üzletük van. „Ebben a pillanatban több mint 800-féle lap van terjesztésben. Ezt a választékot kell úgy disztributálnunk, hogy a vásárlók is meg tudják venni a keresett kiadványukat és az árushelyek is azt érezzék, hogy éppen megfelelő számú a nekik kiküldött lapválaszték. Átlagosan egy árushely 163 különböző lapot tart a választékában, a saját árushelyeink ennél többet, átlagosan 660-féle sajtóterméket kínálnak” – sorolta.
Nem tárgyaltak
Az árushelyi lapértékesítés megszüntetését azzal indokolta a posta, hogy a csökkenő példányszámok miatt ez már nem volt fenntartható. A társaság tavalyi 230 milliárd forintos árbevételén belül valóban eltörpül a 4,5 milliárdot kitevő „hírlaptermékkör”, bár azért ez sem tűnik olyan kicsinek. A Magyar Postánál azonban kérdésünkre elmondták, hogy az említett összeg döntő részét a heti- és havilapok előfizetéses terjesztése adta tavaly, a hírlapárusítás bevétele csak a negyedét tette ki.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) ennek kapcsán felvette a kapcsolatot a postával, de nem jártak sikerrel. „Az MLE már akkor is hallatta a hangját, amikor bő három éve a napilapok előfizetői kézbesítéséből kivonult a Magyar Posta. Az idei első fél évben pedig, amikor a postahivatali hírlapárusítás megszűnése került terítékre, ismét kezdeményeztünk egyeztetéseket a piac védelme érdekében, de nem tapasztaltunk fogadókészséget az érdemi tárgyalásokra” – tudtuk meg Kovács Tibortól, az MLE elnökétől, a Ringier Hungary ügyvezető igazgatójától. A megkeresésünkre egyébként a postánál hangsúlyozták, hogy a hetilapok, magazinok előfizetéses terjesztését továbbra is folytatják.
Digitális leállás
A printlapok digitális terjesztésére szakosodott Dimag 2008-ban, a Digitalstand 2010-ben kezdte meg a működését. Utóbbi viszont az év végén be is fejezi. Továbbra is elérhető a MediaCity Kft. által 2020-ban indított Laptapir, aminek az üzleti modellje teljesen eltérő. Az olvasók fix havi díjért annyi lapot olvashatnak digitális formában, amennyit szeretnének. A bevételeket pedig a termékek közötti olvasási idő arányában kapják meg a kiadók.
„A Digitalstand megszűnésének a bejelentését követően több lapkiadói megkeresést kaptunk, a Magyar Demokrata és a Földgömb kiadója már átigazolt, de továbbiakkal is tárgyalunk, illetve van olyan is, amelyik bővítette a Laptapiron forgalmazott lapkínálatát” – tudtuk meg Varga Miklóstól, a MediaCity Kft. ügyvezető igazgatójától, aki beszámolt arról is, hogy több fejlesztést is terveznek.
Jövőre vezetik be, hogy a lapokat mobiltelefonon is kényelmesen lehessen olvasni, az év második felére pedig szeretnék megoldani, hogy igény esetén a cikkeket a program fel is tudja olvasni. „Továbbá ebben az üzleti modellben jó néhány új üzleti lehetőség nyílt, amelyeket szintén továbbfejlesztünk. Az egyik ilyen a korábbi lapszámok értékesítése, amelyeket darabonként kínálva ritkán vásárolnak az emberek, viszont a Laptapir rendszerében egyes lapoknál ez hozza a bevétel 10-30 százalékát” – említette Varga Miklós, akitől megtudtuk azt is, hogy a Laptapirban jelenleg több mint 160 újság érhető el és nagyjából 10 ezer előfizetőjük van.
A megkérdezett kiadók szerint azért nem a digitális terjesztés váltja meg a világot. „A magazinolvasás kézbe vehetőségének élményét a pdf-verziók nem igazán tudják pótolni, ezért lényegesen alacsonyabb az olvasók érdeklődése a digitális magazinok iránt” – mondja Lipták Tímea, a Central Médiacsoport magazinüzletág-igazgatója. Ettől függetlenül például a Nők Lapja esetén a fizetőfal mögött elérhetők a hetilap digitális lapszámai, a Laptapir.hu-n pedig a különszámai, többek között az Évszakok, az Egészség, az Ezotéria, a Konyha és a National Geographic lapszámai is olvashatók.
A Ringier-nél azt tapasztalják, hogy a digitális olvasási lehetőséget biztosító platformok összességében csekély részben járulnak hozzá a terjesztési bevételekhez. „A digitális olvasás lehetőségére mi inkább többletszolgáltatásként tekintünk, ezt tükrözik az előfizetői csomagajánlataink is a lapot.hu-n, ahol a print-előfizetések mellé digitális hozzáférést adunk a portfóliós kiadványaink digitalizált változataihoz. A tapasztalat egyelőre azt mutatja, hogy a nyomtatott lapok digitális formában való lapozgatása csak egy szűkebb olvasói rétegnek vonzó, a többség inkább vagy tisztán printformában szeret olvasni, vagy a tisztán online médiafogyasztás felé húz” – véli Kovács Tibor, aki szerint a fizetős tartalmak jövőjében minden bizonnyal inkább a paywall típusú megoldásoknak lesz több esélyük.
Heszler Róbert
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
