A múlt évben 5,3 százalékkal, 9,6 milliárd euróra növekedtek 2021-ben a világszerte beszedett szerzői jogdíjak, de nem érték el a pandémia előtti, 10 milliárd euró fölötti szintet. Itthon a globális értéket jóval meghaladó, 12 százalékos bővülés történt.
A növekedés elsősorban a digitális szolgáltatásoknak köszönhető, amelyek világszerte immár az összes jogdíj harmadát adják, megközelítve a rádiós-televíziós jogdíjak szintjét. Az élő- és háttérzenei jogdíjak viszont 2021-ben stagnáltak az elhúzódó pandémiás hatások miatt.
Magyarországon az Artisjus dalszerzőknek beszedett jogdíjai a globális átlagnál kétszer nagyobb mértékben, 12%-kal nőttek. Ez a zenei jogdíjak kelet- és közép-európai régiós átlagához (+2,8%) képest különösen nagy bővülés – derül ki a szervezet közleményéből.
Régiónkban amúgy az európai átlagnál lassabb a felépülés a pandémia okozta sokkból; a digitális jogdíjak viszont nagy növekedést mutattak, bár alacsony bázisról kiindulva. Az Artisjus által beszedett online jogdíjak 2021-re 188%-os növekedést mutatva átlépték az 1 milliárd Ft-os határt, így már az összes dalszerzői jogdíj 10%-át tették ki.
A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC jelentése nemcsak az adatokat közli, hanem rámutat a problémákra is. A digitális szektor – minden növekedés ellenére – nem képes méltányos fizetséget nyújtani az alkotóknak. A strukturális problémák orvosolása mellett az adatok pontosságán is javítani kell, amihez a zeneipar különböző szereplőinek összefogására van szükség, és a szerzők részéről is fontos a tudatosság.
