Továbbra is a televízió a legfontosabb hírforrás a magyarok többsége számára, az ország közel fele pedig nem olvas híreket a világhálón – többek között ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amit a Narancs.hu-n mutattak be.
A Bige László által megrendelt és a Závecz Research által készített 5000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatás alapján készítette el a Republikon Intézet az elemzését, ami jól mutatja, hogy hatalmas különbségek vannak iskolai végzettség, életkor és lakóhely szerint is abban, hogy ki, milyen forrásból tájékozódik.
Önbevallás alapján a televíziók közül az RTL Klub hírműsorait nézik a legtöbben, a második legnépszerűbb pedig a TV2, ez a két adó vonzza napi szinten a legtöbb érdeklődőt az összes médium közül – olvasható a magyarnarancs.hu-n megjelent elemzésben. Az RTL Klub hírműsorait napi szinten a válaszadók 37, míg heti szinten 78 százaléka nézte. A TV2 heti szinten 72 százalékos eredményt ért el, a közmédia csatornái viszont jóval kevesebb embert vonzanak, csak a válaszadók 46 százaléka jelezte, hogy hetente legalább egyszer belenéz az MTVA adóinak hírműsoraiba.
Bár az internethasználat széles körben elterjedt, a tanulmány szerint a válaszadók mindössze 56 százaléka olvas híreket a világhálón. Az Origo, az Index és a 24.hu a legnépszerűbb online hírforrások, de komoly tömeget vonz a 444.hu, a hvg.hu, a blikk.hu és a telex.hu is.
Az elemzés egyik érdekessége, hogy miközben hírportálokat csak a társadalom 56 százaléka olvas, a Facebookot 48 százalék látogatja naponta, és további 17 százalék hetente többször is, összesen mindössze 28 százalék az, aki azt vallotta, hogy soha nem megy fel a közösségi oldalra. Bár a kereskedelmi csatornákat (RTL, TV2) többen nézik heti bontásban, a Facebook napi szintű felhasználóinak aránya magasabb minden más médium mért adatainál – olvasható a magyarnarancs.hu-n.
Az elemzésben megnézték azt is, hogy kik nézik az egyes csatornák hírműsorait. A köztévé esetében a Fidesz-KDNP szavazók, a 60 év felettiek és a legfeljebb 8 általános végzettek körében kiemelkedően magas a hírműsorok nézettsége. Viszont a fiatalok, a diplomások és a bizonytalan szavazók között, valamint a nagyvárosban élők és az ellenzéki szavazók között is az átlagnál alacsonyabb. Érdekesség, hogy az ellenzéki szavazók közel 40 százaléka jelezte, hogy legalább heti egyszer nézi a köztévé hírműsorait.
A TV2 nézettsége az egész társadalomban meglehetősen magas, de itt is kiemelkednek a Fidesz szavazók, az alacsony végzettségűek és az idősek. A TV2 a legalacsonyabb nézettséget a diplomások, az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok körében éri el, valamint a Budapestiek körében is az átlagnál népszerűtlenebb.
Az RTL Klub hírműsorait összességében sokan nézik, de az idősebbek és az alacsony végzettségűek itt is kiemelkednek, úgy tűnik tehát, hogy ez a két csoport összességében jelentősen több televíziót néz, mint egy átlagos magyar, és nagyobb eséllyel tájékozódik televízióból. A diplomások és a bizonytalan szavazók ezt a csatornát is kevésbé nézik.
Jól megfigyelhető trend, hogy a budapestiek és a diplomások saját bevallásuk szerint nem tv-csatornák hírműsoraiból tájékozódnak, ezért a Republikon arra jutott az elemzésében, hogy minél magasabb a válaszadó végzettsége, annál kevésbé néz TV-t és tájékozódik TV műsorokból; minél idősebb a válaszadó, annál inkább tájékozódik televíziós műsorokból és feltehetően több időt is tölt a TV előtt; a fiatalokra ennek az ellenkezője igaz, ők általánosságban nem televízióból tájékozódnak.
Ugyanezt erősítették meg az internetes tájékozódásra vonatkozó demográfiai adatok is. Ezek azt mutatták, hogy minél magasabb a végzettség, illetve minél nagyobb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy látogat internetes hírportálokat, miközben minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé tájékozódik az internetről.
