Idén is rendkívüli premierrel köszönti a magyar kultúra napját a közmédia: január 22-én, szerdán 21 órakor a Dunán látható először a Ványa bácsi – Buborékkeringő című televíziós játékfilm.
(kiemelt fotón: jelenet a filmből; forrás: NFI)
A „Ványa bácsi – Buborékkeringő” valahol a rendszerváltás környékén játszódik egy szarvasmarhatelepen, ahol két férfi verseng egymással a harmadik férfi feleségének szerelméért – és egyikük még csak nem is sejti, hogy verseny van. Csehov világirodalmi alapműnek számító színdarabjából a Megafilm Service és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) koprodukciójában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült tévéfilm, amely elsőként a Dunán látható országos tévépremierben – olvasható az NFI honlapján.
„Hazánkban évtizedek óta népszerű az orosz dráma- és novellaírás mesterének egyik legismertebb színműve, amelyből egy vidám, de mélyen elgondolkodtató, érzelemdús adaptáció készült. A tévéfilmváltozat bemutatásával az irodalom halhatatlanságára kívánjuk felhívni a figyelmet, és egyúttal a nemzetközi klasszikusok iránti elhivatottságunkat is kifejezzük. A magyar kultúra napja kiváló alkalom arra, hogy egyszerre ünnepeljük az irodalmat és a filmművészetet” – hangsúlyozta Andrónyi Kolos, a Duna csatornaigazgatója.
A Helmeczy Dorottya – Kálomista Gábor producerpáros nevével fémjelzett televíziós játékfilm az első olyan Ványa bácsi filmes adaptáció, amelyben az alkotók a történetet közel hozták a mai nézőkhöz. Fazakas Péter rendező finom humorral és érzékeny emberismerettel ábrázolja azt a buborékot, amely egyszerre érzékelteti az elérhetetlen álmok kergetését, de megmutatja a szereplők bezárt belső valóságát is, hiszen valamennyien tudják, hogy változtatni kéne, de nem képesek rá, mert az elmúlt évtizedek alatt beletespedtek a semmittevésbe. És miközben a falusi turizmus fellendítése érdekében elkészül rengeteg befőtt, eldördül az a bizonyos csehovi két lövés is, a nézők menthetetlenül szembesülnek azzal, hogy az esendő, helyüket nem találó, folyton mást hibáztató karakterek ugyanúgy érvényesek a ’90-es években mint az eredeti mű múlt századi orosz vidékén.
