
Rövid idő alatt jelentősen felforgatta a hazai műsorterjesztési piacot a 4iG-csoport terjeszkedése, már egyértelmű piacvezető a One Magyarország, de a Telekom-érdekeltségeknél is történtek változások. Kevesebb szó esik róla, de a műsorvételi módok kedveltségének a változása is komoly hatással van az erőviszonyokra.
Már gyakorlatilag 30 éve zajlik egy folyamatos koncentrálódás a műsorterjesztési piacon, azonban ez az elmúlt néhány évben igazán látványossá vált. Piaci részesedésük sorrendjében 2018 elején még a Telekom, a UPC és a Digi számított a három legjelentősebb szereplőnek, az együttes részesedésük 79 százalékot tett ki, amin nagyjából egyenlően osztozkodtak. Akkor még volt egy erős középmezőny, egyenként kettő–öt százalékos piaci hányaddal, idetartozott az Invitel, a Tarr, a PR-Telecom és a ViDaNet. Jelenleg – az NMHH 2024 végi piaci felméréséből kiindulva – a két nagynak, a One-nak és a Telekomnak együtt nagyobb a részesedése, mint korábban a három piacvezetőnek. A kisebb, független szereplők közül a Tarr Kft. a legnagyobb a maga három százalékával, valamint vannak az egyéb szereplők, összesen 11 százalékos hányaddal.
Terjeszkedne a 4iG
A One Magyarországnál megkeresésünkre elmondták, hogy a műsorterjesztési piacon jelenleg 42,6 százalékos a részesedésük, amivel piacvezetők. Ugyanakkor azt fontos tudni, hogy ebbe nem számolják bele az anyacégükhöz, a 4iG-hez tartozó PR-Telecomot, illetve a Direct One ügyfeleit. A műholdas szolgáltatást nyújtó Direct One-nál egyébként december 1-jén lesz az ügyfelek átvétele, és ezzel együtt a One márka bevezetése. A PR-Telecom esetén viszont más a helyzet. „Jelenleg nem tervezzük a One márka bevezetését a vállalatnál, amely az augusztusi tulajdonosváltást követően is önállóan működik, és PR-Telecom márkanév alatt nyújtja szolgáltatásait” – írták.
Utóbbi kettővel számolva a 4iG-csoport már közelebb lesz az 50 százalékos piaci részesedéshez, mint a 40-hez, ráadásul további terjeszkedésben is gondolkodnak. „A jövőbeni akvizíciókkal kapcsolatban megfigyelhető tendencia, hogy míg Európában több mint 30 távközlési szolgáltató működik, addig az Egyesült Államokban csupán három-négy nagy szerepl ő van jelen. Azt gondoljuk, hogy Európa is követi ezt a trendet, és összeolvadásokra lehet számítani, ami a 4iG akvizíciós stratégiáját is meghatározza. Összességében azt mondhatjuk, hogy nyitottak vagyunk a lehetőségekre, és folyamatosan vizsgáljuk a piac változásait, alakulását” – válaszolták.
Letisztázott portfólió
A Magyar Telekom kapcsán is történt egy kívülről nézve talán kevésbé látványos változás, ami szintén a piaci koncentrációt erősíti. A társaságnak régóta többségi tulajdonrésze volt a dunántúli kábelhálózatokat működtető ViDaNetben, amit az idei év elején értékesítettek. Ugyanakkor 2025 elejére ebből a cégből már kikerültek a legértékesebb hálózati részek.
A Gazdasági Versenyhivatal 2009-es döntése értelmében ugyanis a Telekom nem szerezhetett irányítást a ViDaNet felett, ezért még 2018-ban úgy döntöttek, hogy integrálják a ViDaNet győri, kaposvári és pécsi hálózatát, amelyek 2022-ben kiválással átkerültek a VGreen Kft.-be. Utóbbitól pedig a közelmúltban kerültek tovább az ügyfelek a 100 százalékban a Telekomhoz tartozó KalászNethez. (Ez egy Budakalászról indult kábelszolgáltató, amely 2011-ben lett a Telekom-portfólió része).
„A KalászNet a szükséges hálózatfejlesztések idejére biztosítja az érintettek számára a televízió- és internetszolgáltatást. A lépéssorozat célja, hogy az érintett előfizetők a folyamat végén a Magyar Telekom ügyfeleivé váljanak, így számukra is teljes egészében elérhetők legyenek cégünk kiváló szolgáltatásai” – tudtuk meg Rajki Annamáriától, a Magyar Telekom TV és entertainment igazgatójától.
Műholdas mélyrepülés
Az elmúlt években nemcsak a fúziók, hanem a technológiai változások is a piaci átrendeződés irányába hatottak. Az NMHH legfrissebb adatai szerint jelenleg 3,3 millióra tehető a lakossági tévé-előfizetések száma, ami 2022 elején volt a csúcson, ahhoz képest 116 ezres csökkenést látni.
Ez összességében nem nagy változás, viszont a műsorvételi megoldásokban már egész komoly átrendeződés történt. A vezeték nélküli mód – műholdas, földfelszíni – népszerűsége ugyanis drasztikusan visszaesett. 2018 elején még 825 ezer háztartásban tévéztek valamelyik műholdas szolgáltatás révén, 2024 végén már csak 372 ezerben. A vételi módok közül jelentősen nőtt az IPTV népszerűsége, a digitális kábelé pedig kicsit csökkent. Ami érdekes, hogy még mindig viszonylag sok az analóg kábel-előfizetés, közel 500 ezer háztartásban használják ezt a technológiát. Ugyan trendszerűen csökken a számuk, de nagyon lassan. Egyébként ez az átrendeződés alapvetően az IPTV-ben erős Telekom portfóliójának kedvezett.
Heszler Róbert
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.








