Tovább bővült a hazai autópiac

Az elmúlt évben továbbra is elsősorban két japán márka versenye dominálta a hazai gépjármű piacot, ugyanakkor több népszerű gyártó jelentős mértékben növelni tudta piaci részesedését Magyarországon. Schiller Márk, a Schiller Autó Család Zrt. stratégiai és marketing igazgatója rámutatott arra is: értékelendő fejlemény, hogy a BYD megelőzte a Teslát a hazai piacon, amelyben nagy valószínűséggel a magyarországi szalonnyitásoknak is meghatározó szerepe volt.

A hazai autópiaccal kapcsolatban általában véve elmondható, hogy az élmezőnyt hosszú évek óta japán, német, cseh, dél-koreai és amerikai márkák uralják. Az elmúlt években tapasztalható volt, hogy mind a vásárlói szokások, mind a márkák versenye új irányokat vett, miközben a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés és az innovatív technológiák egyre nagyobb szerephez jutnak. A Schiller Autó Család a Datahouse, valamint az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai alapján bemutatja a legfrissebb és legfontosabb piaci adatokat, trendeket.

A magyarországi személy- és kishaszongépjármű alakulása

Tavaly folytatódott az új személyautók és -kishaszonjárművek piacának bővülése Magyarországon és 4,6 százalékkal több, összesen 153 105 darab személy- és kishaszongépjárművet helyeztek forgalomba 2025-ben, ami 6718 darabbal több, mint az azt megelőző évben. Általánosságban elmondható, hogy a magyar piac 2023 óta folyamatosan nő.

A márkák versenyét az új személyautók és kishaszonjárművek piacán a Toyota nyerte már negyedjére, 2022 óta. 2025-ben ugyanis 16 635 db új Toyota fogyott, amellyel a márka részesedése már 10,87%-ot tesz ki a teljes piacból. Bár a személyautók és a kishaszonjárművek piacát külön nézve nem a Toyota az első, azonban az összesített eredmény magáért beszél.

A személyautók piacán a Suzuki lett az első, amely 14 285 darab gépjárművet értékesített, amivel 11,04%-os piaci részesedésre tett szert. A második helyezett a Toyota lett, amely 13 862 darab autót adott el a hazai piacon. Ez 10,71%-os piaci részesedést jelent. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Škoda ért fel, amely 11 373 darab gépkocsit értékesített. A cseh márka népszerűsége 2023 óta folyamatosan nő a hazai piacon, és a Top 3 autógyártó közül egyedül a Škoda tudta növelni a részesedését.

A feltörekvő márkákkal kapcsolatban érdemes kiemelni a Teslát, amely 1834 darabot adott el tavaly, ami 171-gyel kevesebb a 2024-es eredményhez képest. Ezzel szemben a hazai gyáregységet építő BYD pedig két évvel ezelőtt még csak 17 elektromos személyautót adott át idehaza, addig 2025-ben már 2412 új autót helyezett forgalomba.

A kishaszonjárművek piacán a Ford végzett első helyen 7914 db példány értékesítésével, mellyel a kishaszonjárművek piacán 33,4%-os piaci részesedést tudhat magáénak. A Toyota 2773 darab könnyű teherbírású áruszállítót, míg a Volkswagen 2229 db 3,5 tonna alatti haszonjárművet adott el. A német márkát a Renault (2097 db), valamint a Mercedes-Benz (2037 db) követte, de az Opel (1752 db), a Fiat (1284 db), a Peugeot (970 db), a Citroen (777 db) és az Isuzu (432 db) is befért a Top 10-be ebben a kategóriában.

Megoszlás szegmensek szerint a személyautóknál

Amennyiben kategóriák szerint nézzük a személyautókat, akkor elmondható, hogy Magyarországon leginkább a kisméretű városi szabadidő autók (B-SUV) dominálják a piacot. Ebből a kategóriából összesen 33 534 darab fogyott.

„Ezek a magasabb üléspozíció, ezáltal pedig a jobb kilátás miatt lehetnek vonzók, de mellettük szól még a kompakt méret is, ami könnyű parkolást tesz lehetővé városban. Ugyan emelt hasmagassággal rendelkeznek, de még nem képesek valódi terepjáróként funkcionálni” – emlékeztett Schiller Márk. Hozzátette: a hazai piacon ebben a kategóriában a Suzuki Vitara, valamint az S-Cross, továbbá Toyota Yaris Cross számít különösen népszerűnek.

A magyar vásárlók számára a középméretű, kompakt SUV-ok is rendkívül vonzók (C-SUV), mivel ebben a kategóriában 31 960 darab autót helyeztek forgalomba tavaly. „Ezek családi használatra ideálisak lehetnek, mivel nagyobb lábtérrel és 450-550 literes csomagtérrel rendelkeznek és gyakran elérhetők lágy hibrid, plug-in hibrid vagy összkerékhajtású változatban” – hangsúlyozta a Schiller Autó Család Zrt. stratégiai és marketing igazgatója.

Ebben a kategóriában a Toyota C-HR, valamint a Toyota Corolla Cross számít sláger terméknek. Fontos megjegyezni, hogy a hazai piacon a dobogó harmadik fokát megszerző Škoda még mindig sikeresen tudja megszólítani a C-alsó középkategóriás autókat kereső vásárlókat az Octavia (5738 db) modellel, amely szedán és kombi verzióban egyaránt elérhető.

Bővülő uniós autópiac

Az Európai Unióban egyelőre csak a 2025 januárja és novembere közötti forgalomba helyezések ismertek. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint biztosan elmondható, hogy a 2024-es szinthez képest nőtt az uniós autópiac. Ez ugyan nem jelentős, hiszen mindössze +1,4 százalékos bővülés, de eléri a 9,8 millió új személygépkocsit.

„Bár a médiában időnként lehet találkozni olyan cikkekkel, mintha az Európai Unióban valamilyen fordulat történt volna a hajtásrendszer terén, de a 2025-ös év tekintetében elmondható, hogy 18,6 százalékkal csökkent a benzinmotorral szerelt személyautók eladása, a dízelé pedig még ennél is nagyobb mértékben, 24,4 százalékkal zsugorodott” – emelte ki a szakember. Hozzátette: összességében több akkumulátor-elektromos gépkocsi (1,6 millió) talált gazdára, mint dízel (860 ezer db). Emellett a hibrid-elektromos személyautókra vonatkozó kereslet is jelentősen nőtt a tavalyi évben.

Várható trendek

A 2026-os évet illetően minden bizonnyal meghatározó trend lesz, hogy a BYD szegedi üzemében a második negyedévben beindul a sorozatgyártás. A márka ennek köszönhetően várhatóan komolyabb ütemben fogja növelni a hazai piaci részesedését.

A BMW debreceni üzeme pedig idén érheti el a stabil termelési szintet, ami ugyancsak hatással lesz a márka itthoni piaci eredményeire. Bár nem valószínű, hogy a magyar piacon a B és C szegmensbe tartozó SUV-ok veszítenének a népszerűségükből, könnyedén lehet, hogy a városi kisautók szegmensében lesz átrendeződés. “A geopolitikai helyzet és a magyar gazdasági kilátások miatt ugyanakkor továbbra is stagnáló piacra számítunk. A reexportnak viszont várhatóan ebben az évben is jelentős szerepe lehet abban az esetben, ha az euró-forint árfolyam a 400-as szint környékén marad” - összegezte Schiller Márk.