Az idei év első hónapjában a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH adataiból. Az éves inflációs ráta így tovább lassult: 3,8 százalékra a decemberi 5,5 százalékról. Az adat hajszálnyival lett magasabb az Erste Bank által várt 3,7 százaléknál, ugyanakkor a 4 százalék feletti elemzői konszenzusnál jóval kedvezőbb lett. Tovább lassult a maginfláció is: 6,1 százalékra éves szinten, ami szintén összhangban volt az általunk várttal.
„Az éves infláció további lassulását még mindig támogatta a bázishatás, aminek szerepe azonban az elkövetkező időszakban fokozatosan kifullad majd, érdemben gátolva a dezinfláció folytatódását az év további részében. Ami a havi árváltozásokat illeti, kisebb negatív meglepetés volt az élelmiszerárak 1,2 százalékos havi emelkedése, amiben fontos szerepet játszott az idényáras élelmiszerek 6,4 százalékos egyhavi drágulása. A szolgáltatások 0,5 százalékos havi árnövekedése viszont inkább pozitív meglepetés, bár sejthető, hogy a szolgáltatásinfláció az elkövetkező két hónapban erősödik, s márciustól egyedi hatásoknak köszönhetően (telekom, bankszektor) akár gyorsulhat is” - mondta el Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Dacára a jövedéki adó emelésének a járműüzemanyag-árak havi alapon 0,5 százalékkal csökkentek. „A nagyobb járműüzemanyag-áremelkedés január vége felé indult meg, ami a februári hó/hó indexet fogja majd jelentősebben felfelé hajtani. A januári szezonális ruházati kiárusítások szintén mérséklő hatással bírtak a havi indexre, a ruházati cikkek árai így 2,1 százalékkal csökkentek decemberhez képest” - emelte ki az elemző.
„Továbbra is úgy látjuk, hogy az inflációnak a célsávba való mostani visszatérése átmeneti jelenség. Valószínűleg a január-februári inflációs adatok jelentik a dezinflációs folyamat átmeneti végét. Tavasztól várhatóan ismét emelkednek az éves inflációs ráták. Rövid távon fontos pro-inflációs tényező a visszatekintő árazások folytatódó gyakorlata - főleg a szolgáltatási szektorban - illetve a bérkiáramlás és az annak nyomán várt fogyasztásbővülés. Fontos kívülről jövő kockázat az ellátási láncok esetlegesen kialakuló tartósabb feszültsége a kedvezőtlen geopolitikai helyzet nyomán. Összességében az év egészében zömmel 4-5,5% között határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. Várakozásunk szerint a jegybanki célsávba tartósan csak 2025 második felében térhet vissza az infláció” - mutatott rá Nyeste Orsolya.
A szakértő szerint bár nem kizárt, hogy a jó adat nyomán az MNB ismét fontolóra veszi a 100 bázispontos kamatvágás lehetőségét a hónap végén, a fentebb említett kockázatok továbbra is az óvatos monetáris politika vitelét indokolják. Ebben a helyzetben a forintárfolyam viszonylagos stabilitása, ami nagyban meghatározza a külkereskedelemben versengő termékek inflációját különösen fontos lehet a jegybank számára.
