Ismét erős forgalmat zárt szeptemberben az ingatlanpiac, még ha az augusztusi értéktől egyetlen százalékkal el is maradt. 2017 szeptemberében, országosan 13639 ingatlan adás-vétel bonyolódott, ami 13 százalékkal magasabb a tavalyi értéknél – derül ki a Duna House becsléséből.
Tavaly ugyanekkor éppen hogy átlépte a forgalom a 12 ezres darabszámot, ami a mostanitól 13 %-kal gyengébb szint volt. Ennél beszédesebb az idei és a tavalyi harmadik negyedévek összevetése, ugyanis 2016-ban az erős két első negyedévet két gyengébb követte, amely idén nem látszik megismétlődni. Az idei III. negyedévben több mint 40 ezer ingatlan cserélt gazdát a tavalyi 35 ezerrel szemben, ami 15%-os többletet jelent a piacon. Az idei első 9 hónapban a Duna House becslése alapján 115 043 adás-vétel történt, míg ugyanebben az időszakban tavaly 114 ezer alatt maradt a forgalom. Ezzel idén először fordult elő, hogy még ha csak csekély mértékben is, de meghaladta az idei piac a tavalyi azonos időszakot.
A Keresleti Index tovább emelkedett, szeptemberben már 85 százalékponton állt. A júniusi mélyponthoz képest ez 11 százalékpontos növekedést jelent, de még így is elmarad az elmúlt évek rekord értékeitől.
Kilenc év után, 2017. III. negyedévében, az Országos Lakásindex reál értéken elérte a 2008-as kiindulási szintet. Az évek alatt a legalacsonyabb reál érték 64 százalékpont volt (2013. I.—2014. I.). Nominál értéken az index már 130 százalékponton áll, mely az elmúlt néhány negyedévhez képest nagy, 9-13 százalékpontos emelkedést jelent. Mind az Országos Panel-, mind pedig az Országos Téglalakás Index újabb csúcsokat ért el. Különösen nagyot emelkedett az Országos Panel Index, mely immáron 140 százalékponton áll, ami 11 százalékpontos növekedés az elmúlt negyedévhez képest. Az Országos Tégla Index 7 pontos növekedés után jelenleg 121 százalékponton áll. Míg a Panel Index már előző negyedévben elérte reál értéken is a 100 százalékpontot, addig az a Tégla Indexnek ez továbbra sem sikerült, csupán 93 százalékponton áll.
A Panel Indexek keleten és nyugaton egyaránt sokat emelkedtek az eddigiekhez képest, az ország keleti felében jelenleg 140-, a nyugati országrészben 122 százalékponton áll. A Tégla Index ezzel szemben eltérő tendenciát mutat az ország két felében. Kelet-Magyarországon nőtt az előző negyedévhez képest, igaz, egy százalékponttal elmarad az eddigi legmagasabb értéktől, jelenleg 121 százalékponton áll. A nyugat-magyarországi Tégla Index azonban csökkent az elmúlt negyedév 109 pontos rekordjához képest, jelenleg 106 százalékponton áll. A fővárosban mind a Panel-, mind a Tégla Index tovább nőtt az előző negyedéves értékekhez képest. A Budapesti Panel Index jelenleg már 164-, míg a Tégla Index 136 százalékponton áll. Mindkét index reál értéken is 100 százalékpont felett van, a Panel Index már 127-, a Tégla Index 104 százalékponton áll.
Vidéken (Közép– Magyarországi régiót leszámítva) panellakást legmagasabb négyzetméter áron a Közép-Dunántúli régióban vásároltak (234 ezer Ft/m2), legalacsonyabb négyzetméter– és fajlagos áron pedig Észak-Magyarországon lehetett panelt venni (161 ezer Ft/m2). A fajlagos ár a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, közel 13 millió forint. A fővárosban Dél-Budán 400 ezer forint felett alakult a panelek négyzetméter ára, a fajlagos ár pedig csaknem 22 millió forint volt. Budapesten legkedvezőbben Dél-Pesten lehetett panellakást vásárolni, 308 ezer forintos négyzetméter– és 16 milliós fajlagos áron.
A Duna House adatai szerint használt tégla lakást a Közép-Magyarországi régió után az Észak-Alföldön lehetett a legmagasabb fajlagos– és négyzetméter áron vásárolni. Előbbiben 495 ezer forintos, utóbbiban pedig 277 ezer forintos átlagos négyzetméter ár volt jellemző. Ezzel szemben legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett tégla építésű lakást venni mind fajlagos mind négyzetméter áron (198 ezer Ft/m2) . A fővárosban a belvárosi és az észak-budai kerületekben voltak legmagasabbak az árak. A belvárosban az átlagos négyzetméterár tégla lakás esetében 588 ezer forint volt, az észak-budai kerületekben pedig 573 ezer forint. Továbbra is a dél-pesti kerületek négyzetméter ára a legkedvezőbb, itt 394 ezer forint az átlag négyzetméterár.
Továbbra is a XIII. kerület iránt a legnagyobb az érdeklődés (18,8%), a XIV. kerület azonban több vetélytársat is kapott, a VI., VII. és a XI. kerület is hasonló értékkel rendelkezik (16,5%). A külső kerületek után azonban továbbra sem nagy a tolongás, a XXI., XXII. És a XXIII. kerületben is 4 százalék alatti maradt az érdeklődés. A III. negyedévben a panellakásokra Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön alkudtak a legtöbbet, ahol a vevők átlag 5%-ot tudtak lefaragni az árból. Ugyanerre Dél-Pesten csak 2%-ot tudtak alkudni. Téglalakásra országszerte 3-5% volt a vevői alku mértéke. Családiházakra Budapesten 4-7% alku volt jellemző, csakúgy, mint vidéken.
Szeptemberben is magas volt a befektetők jelenléte a fővárosban, arányuk 41% volt az összes eladás között, átlag 31 millió forint értékben vásároltak lakást. Majdnem minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt (22%), ők 59 m2 körüli ingatlanokat vettek 26 milliós átlagáron. Harmadik legnagyobb vevői csoport a nagyobba költözők, arányuk 14%.
Vidéken a nagyobb lakásba költözők voltak szeptemberben a legtöbben, a piac 31%-át teszik ki, 105 m2 körüli ingatlanokat vásároltak 21,5 millió forint körül. A befektetők 26%-ot tettek ki, 58 m2-es lakásokat kerestek 12,5 milliós áron. Elsőlakás vásárlók az összes eladás 23%-át jelentették. Ők a 70 m2 körüli lakásokat kedvelték és 13,5 milliós ár körül választottak. Budapesten az eladók 38%-a nyilatkozott úgy, hogy az eladás hátterében a nagyobb lakásba költözés szándéka áll. Átlag 58 m2-ea lakásaiktól váltak meg 29,8 milliós áron. Ugyanitt a vevők 19%-a az örökölt ingatlanját értékesítette átlag 26,5 millió forint körül. Kisebb ingatlanba az eladók 15%-a vágyik. Vidéken is a nagyobba költözők tették ki az eladók legnagyobb részét (30%). Ők 64 m2-es lakásaikat adták el 13,9 milliós átlagáron. Nagyjából ugyanekkora volt az örökösök tábora (26%), átlag 11,3 millió forintos eladással. Kisebbe az eladók negyede vágyik, akik 118 m2-es ingatlanjaiktól váltak meg átlag 20,5 milliós áron.
Budán legtöbben (35%) 40-60 négyzetméter közötti lakásokat vásároltak. Tavaly is ugyanekkora arányban keresték ezt a méretet, de azóta nagyobb lett a kereslet a 140 négyzetméter feletti lakásokra. A vásárolt lakások átlagos négyzetméter ára az esetek harmadában meghaladta a 600 ezer forintot, míg tavaly ez csak 17% volt.
Pesten csakúgy, mint Budán a 40-60 négyzetméteres lakások voltak a legkeresettebbek (39%), de tavaly óta nagyobb növekedés a 60-80 négyzetméteres ingatlanoknál figyelhető meg. A 350 ezer forintos négyzetméter ár alatt vásárolt lakások aránya csökkent, míg az ennél drágábban értékesített ingatlanok aránya nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.
Vidéken is a 40-60 négyzetméteres ingatlanokat vásárolták legnagyobb arányban, de tavaly óta nőtt az igény a 100 négyzetméter feletti otthonokra is. A négyzetméter árak ehhez hasonlóan, a nagyobb értékek felé tolódtak el. Országosan legnagyobb arányban (22%) 150-200 ezer forintos négyzetméter áron vásároltak, csak úgy, mint Pest megyében (19%).
