Az a célunk immár második éve, hogy egy white paper elkészítésekor közös szakmai munkára invitáljuk a hazai marketing szakmai képviselőit – mondta el a Netvestor ügyvezetője, László Géza kiadványsorozatuk újabb állomása kapcsán. Attól nem tart, hogy a robotok leváltják a marketingeseket, de nagyon sok új elemzési technikát kell megismerni és felhasználni azoknak, akik ezen a területen dolgoznak.
A héten bemutatott BrandBook 2018 címében az olvasható, hogy különszám? Miért ez a megkülönböztetés?
Országos márka és termékdíjazási rendszereink és az ehhez kapcsolódó kutatások miatt az elmúlt években fontosnak éreztük több kiadvány elindítását. Tavaly jelent meg a white paperünk, a BrandBook 2017, ami a márkaépítésről egy klasszikusnak mondható, 360 fokos, átfogó képet adott. Az idei Branding 2018 whitepaper három új területre fókuszál. A szerzők a fogyasztói élmény, a munkáltatói márkaépítés és a design thinking témáját járták körül. Az idei évben újdonság az is, hogy a Superbrands Magyarország mellett a HD Group szakmai támogatását is élvezi már a kiadvány. Az azonban nem változott, hogy továbbra is egy non-profit tevékenységről van szó, bárki számára ingyen elérhető a dokumentum. Az volt a célunk, hogy közös munkára invitáljuk a marketing szakma hazai képviselőit.
A Branding 2018-ban 20 szerző írásait olvashatjuk, őket hogyan választottátok ki?
A két társ-főszerkesztő – Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere és Káli György – választották ki a szerzőket, igyekeztek megtalálni azokat a szakembereket, akik a branding, design thinking, a fogyasztói élmény és a munkáltatói márkaépítés témákban közérthetően be tudják mutatni a legújabb fejleményeket, és természetesen kedvet is éreztek ahhoz, hogy velünk dolgozzanak.
Miért pont ezekkel a témákkal foglalkozik a kiadvány?
Úgy éreztük, idén ezek jelentik a legfontosabb kihívásokat.
Miért fontos a design thinking?
Ezzel kapcsolatban a tanulmány magáért beszél. Számomra személyesen az a legizgalmasabb kérdés, hogyan zajlik a fogyasztói élménnyel kapcsolatos szemléletváltás és a folyamatok újragondolásába hogyan tudják a cégek beemelni a kutatási és a mérési eredményeket. A mi cégcsoportunkban többféle kutatás zajlik és azt látom, hogy manapság, amikor a konjunktúraciklus végén sok érett piacon kevés a kiemelkedési lehetőség, akkor kiemelten fontos, hogy milyen fogyasztói élményt nyújtanak a vállalkozások. A design thinking pedig akkor lép majd túl a puszta szófordulatokon, ha praktikus tanácsokra képes lefordítani az ügyfélspecifikus kutatási eredményeket.
Ha már szóba hoztad, mik a legnagyobb kihívások a márkaépítésben?
Több kihívással is meg kell birkóznia annak, aki márkaépítéssel foglalkozik. Ma már, amikor rendkívül nehéz új márkákat felépíteni és behozni a piacra, a meglévő termék vagy szolgáltatáspalettából kell a legtöbbet kihozni. Egy másik nagy kihívás a 2016 óta egyre komolyabb problémát jelentő munkaerőhiány. Ez egyrészt azt eredményezte, hogy teljesen újra kellett gondolni sok vállalatnál a HR-munkát, és ezen belül a munkáltatói márkaépítés is korábban nem látott lökést kapott.
A munkaerőhiány mennyire probléma a marketing szakmán belül?
Amennyire látom, egyre inkább azzá válik. A cégek arra panaszkodnak, hogy sok ember van a piacon, akiknek elvileg megvan a képzettsége, de egyre nehezebb olyanokat találni, akik komoly gyakorlattal és megfelelő új kompetenciákkal is rendelkeznek.
Sokan attól tartanak, hogy a robotok elveszik majd a munkájukat. A marketing szakmában reális veszély ez?
Ilyen kreatív szakmában nehezen tudom elképzelni, hogy a robotok teljesen átvegyék a feladatokat, de az biztos, hogy egy sor kézimunkára, „robotolásra” – például papírmunkák, adatgyűjtés, adabázisok kezelése – a jövőben nem lesz szükség. Az adatok elemzéséből előállt információkat ugyanakkor értelmezni kell és ebben a kreatív szakmának nagy feladata lesz. Ez természetesen azzal jár majd, hogy képzettebb szakemberekre lesz szükség a marketing területén. Olyanokra, akik rendelkeznek nem csak statisztikai, közgazdasági ismeretekkel, hanem az adatvizualizáció, vagy épp a folyamatszervezés legújabb módszereit is ismerik.
Véleményed szerint mennyire jók a hazai marketing szakemberek?
Ennek kapcsán egy érdekes dologra szeretném felhívni a figyelmet. Magyarországon sokan összekeverik a marketinget a marketing kommunikációval. Holott a marketingnek komoly közgazdaságtani háttere van, ide tartozik többek között a piacszegmentálás, az árazás, a piackutatás is. Azt gondolom, ezen a területen sokat kell fejlődni azoknak, akik ezeket a kurzusokat annak idején esetleg ellógták a képzésük során. Ma sokkal egzaktabb szakmai háttér adott és jóval fejlettebbek az eszközök is, mint mondjuk 20 éve.
Hogyan folytatódik a BrandBook története?
Kitartó ember vagyok, jövőre jön a Branding 2019. A cél továbbra is az, hogy a branding szempontjából legizgalmasabb kérdésekről legyen majd szó, és remélem, egyre több jó szakembert tudunk majd megnyerni a közös szakmai munkának.
