A külföldi turisták tömeges megjelenése és a rövid távú lakáskiadás felfutása erőteljesen felpörgette a VII. kerület ingatlanpiacát az elmúlt években. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint a fővárosban 2013 óta itt volt a legnagyobb mértékű, több mint 230 százalékos drágulás, ami azt eredményezte, hogy tavaly már csaknem 703 ezer forintra ugrott fel az átlagos négyzetméterár. Idén azonban nagyot fordult a világ. Az OTP Ingatlanpont szakértői azt vizsgálták meg, hogy a koronavírus-járvány és a szabályozási környezet átalakításának együttes hatása hogyan formálhatja át a kerület ingatlanpiacát.
A vendéglátás és a turizmus szempontjából a lehető legrosszabbkor, a tavaszi szezon nyitásakor robbant be a koronavírus-járvány, a VII. kerületben különösen nehéz helyzetbe hozva a Bulinegyed szórakozóhelyeit, valamint a nagyrészt külföldi vendégeket rövid időre elszállásoló lakáskiadókat. Az új körülmények ugyanakkor lehetőséget biztosítottak a szabályozási környezet átalakítására. Az OTP Ingatlanpont szakértője úgy látja, hogy a vendéglátóhelyek éjfél utáni nyitvatartását, az „airbnb-zést” és az autós közlekedést korlátozó intézkedések egyidejűleg több folyamatot is elindíthatnak a kerület ingatlanpiacán.
„Az újépítésű lakások piacán egy ideig inkább negatív hatásai lehetnek a rövidtávú lakáskiadást korlátozó szabályozásoknak, mert visszafoghatják a beruházók lakásépítési kedvét, akár a meglévő projektek értékesítése is lelassulhat” – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Idővel azonban átalakulhat a kereslet szerkezete, megváltozhat a lakásvásárlók összetétele. A helyi önkormányzat célja is az, hogy a környékből inkább kulturális negyed alakuljon ki. A kerület imázsváltozása felbátoríthatja majd például a családos vevőket. Addig azonban várhatóan szűkül majd a kereslet, így az ingatlanárak is mérséklődhetnek. Elképzelhető, hogy a kínálat is zsugorodik, mivel a lakástulajdonosok inkább kivárnak majd”- tette hozzá az elemző.
Az airbnb-s lakások rázúdultak az albérleti piacra
A turizmus leállása lenyomta a bérleti díjakat a kerületben. Ma már 100 ezer forintos havi bérleti díj alatt is kínálnak jó állapotú, kisméretű lakást, amire a korábbi években nem volt példa. Sok bérlő ki is használta az alkalmat, hogy ugyanakkora vagy alacsonyabb összegért kényelmesebb, tágasabb helyre költözzön, a tulajdonosok pedig sok esetben árengedményekkel, fizetési könnyítésekkel próbálták megtartani megbízható lakóikat. A forgalom most élénk, de a piacot a tanévkezdés előtt jellemzően felpörgető egyetemisták érdeklődése a korábbi évekhez képest érezhetően visszaesett, hiszen bizonytalan, hogy a járványügyi helyzet miként alakítja majd az oktatás rendjét, mi lesz a kollégiumi férőhelyekkel.
„Hosszútávon megváltozhat a kerületben a lakásmix. Ha 2-3 éven belül bekövetkezik a remélt imázsváltás, fokozatosan háttérbe szorulhatnak a garzonok és nagyobb lakások épülhetnek, illetve ezek iránt nőhet a kereslet a használtlakás-piacon is” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A visszaszoruló járműforgalom ingatlanpiaci nyertesei
A fővárosi forgalomcsillapítási mintaprojekt részeként augusztusban kezdődött meg a három hónapos tesztidőszak Belső-Erzsébetvárosban: parkolási korlátozásokkal, a korábbi közlekedési irányok megváltoztatásával, a közterek kibővítésével. Az autózás visszaszorítása, a parkolóhelyek számának csökkentése felértékelheti a kerület garázspiacát, a várható árnövekedés új lehetőségeket kínálhat a befektetőknek. A XI. kerületi Bartók Béla út példája azt mutatja, hogy az önkormányzat által célul tűzött imázsváltás funkcióváltást is eredményez, így az éjszakába nyúlóan nyitva tartó szórakozóhelyek és vendéglátó egységek visszaszorulásával Erzsébetvárosban is felpezsdülhet az üzlethelyiségek, a közösségi, kulturális terek létrehozására alkalmas ingatlanok piaca.
