Az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozatának decemberi felmérése szerint a magyar webáruházaknak több, mint hárommilliárd forint kárt okoznak évente az át nem vett csomagokkal a nem együttműködő vevők. A felmérésből az is kiderült, hogy a károk csökkentésének egyik lehetséges megoldását abban látják a magyar webáruházak, hogy a nem együttműködő vevők ideiglenesen kizárhatóak legyenek az utánvétes vásárlásból. A magyar e-kereskedők non-profit érdekvédelmi szervezetének két tagozata, a Kisvállalati és a Középvállalati Tagozat ezért úgy döntött, hogy a hazai webáruházak támogatásának és a piac tisztításának céljával 20%-os részesedést szerez abban a cégben, amely szoftveres megoldással szűri ki a “feledékeny” vevőket. A jogi háttér tökéletesítése után a szoftveres megoldást nagy kedvezménnyel vehetik mától igénybe a két tagozat tagjai.
Az e-kereskedelem fellendülésével a pozitív tapasztalatok mellett a visszatérő problémák is kirajzolódnak a piacon. Az egyik ilyen, az át nem vett csomagokkal okozott kár. Át nem vett csomag alatt azt értjük, amikor a megrendelés során a vásárló az utánvétes fizetést választja, majd hiába megy hozzá a futár vagy viszik átvevőhelyre a terméket, nem jelentkezik érte. Azaz, amikor a vevő eláll a vásárlástól, illetve bármilyen módosítási igényt kommunikál a webshop munkatársai felé, az nem számít át nem vett csomagnak.
„Az utánvétes rendelések a magyar piacon a vásárlások több, mint 60%-át teszik ki. Ez a vevő számára biztonságos vásárlási mód a webshopok számára jelent kockázatot, mivel ha nem fizeti ki a terméket előre a vásárló, akkor extra kiadásként jelentkezik az akár többszöri kiszállítás díja és az adminisztrációval töltött munkaidő bérköltsége” – kezdi Zabari István, a Középvállalati Tagozat vezetője, a Lumenet tulajdonosa a helyzet bemutatását.
„Az át nem vett csomagok aránya az utánvétes vásárlásoknál a webshopok harmadánál eléri az 5%-ot. A többi kereskedő esetén 1-5% közötti ez az arány és csupán egy elenyésző részüknél esik 1% alá ez az érték” – osztja meg a kutatási adatokat a szakértő.
Az át nem vett csomagok miatt keletkező károk csökkentésére pénzbehajtás vagy szoftveres “vevőellenőrzés” a megoldás? „Visszatérő probléma esetén az első reakció az szokott lenni, hogy érjük el a törvényi szabályozás szigorítását, ám ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt az e-kereskedelemben EU-s szabályozások vannak érvényben, melyeknek a megváltoztatása belátható időn belül közel lehetetlen, másrészt a szabályozások gyakran túl általánosra sikerülnek és könnyű megtalálni a sorok között a kiskapukat” – mutat rá dr. Ormós Zoltán, az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozatának vezetője.
Az Ecommerce Hungary kutatásból kiderül, hogy a webshop tulajdonosok többféle megoldással próbálják behajtani a kiesést, például díjbekérőt küldenek a vevőnek, vagy behajtó cégre bízzák a helyzet kezelését, ám ezek csak kevés esetben hoznak eredményt. Az érdekvédelmi szervezet ezért szoftveres megoldást keresett a probléma megelőzésére. A piacon már működő szoftveres szolgáltatás működési elve az, hogy a vásárlók egyes adatait hashelt formában begyűjti egy központi adatbázisba.
A rendszer nyilvántartja adott vásárló esetében az át nem vett csomagok arányszámát az összes vásárlás számához képest, majd a webáruház által beállított követelményt el nem érő vásárlóknak egyszerűen nem jelenik meg az utánvétes vásárlási lehetőség. Ezáltal, ha elég sok webshop csatlakozik a rendszerhez, akkor nem kell külön listákat vezetniük, valamint kellemetlenség vagy adatvédelmi galiba nélkül megvédhetik magukat attól, hogy újra és újra veszteség érje őket.
„Akkor tudnak a nagyok mellett a kisebb webshop tulajdonosok is hatékonyan védekezni az át nem vett csomagok okozta károk ellen, ha összefognak. Enélkül ugyanis az ezzel szórakozó megrendelők körbejárják a webshopokat, és mindenhol kihasználják, hogy még nem látható a “priuszuk” az újabb áldozat saját egyedi nyilvántartásában” – zárta gondolatait dr. Ormós Zoltán, a Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozatának vezetője.
Rendhagyó modell
„Fontosnak tartottuk, hogy a szoftveres megoldás kifogástalan jogi alapokon működjön és megfelelően stabil együttműködésben tudjunk tagjainknak egy hasznos szolgáltatást nagyon kedvezményes díjon kínálni.” - mutatott rá Zabari István, a Középvállalati Tagozat vezetője és hozzátette “Ezeket a célokat úgy tudjuk maradéktalanul megvalósítani, hogy kisebbségi tulajdonosként kontroll jogokat is kapunk az Utánvét Ellenőrt üzemeltető cégben. Ezért döntöttünk úgy, hogy összesen 20% üzletrészt vásárolunk az Utánvét Ellenőr Kft-ben. Döntő szempont volt, hogy ebben a szegmensben egy szereplő volt csak a piacon, így semmilyen konkurens megoldás nem kerül hátrányosabb helyzetbe azáltal, hogy mi beszálltunk egy piaci szereplő oldalán.”
„Az Ecommerce Hungary két tagozatánál jobb tulajdonostársakat kívánni sem lehetne: elismert szakembereket kaptam magam mellé társként, akik kiemelkedő munkát végeznek az e-kereskedők érdekvédelmében. Az Utánvét Ellenőr akkor tud igazán jól működni, ha a lehető legtöbb webáruház használja – ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megbízzanak a rendszerben. Az Ecommerce Hungary tagozatainak tulajdonrész szerzése egy nagyon erős jelzés minden webshop tulajdonosnak, hogy az Utánvét Ellenőr egy hatékony megoldás lehet az át nem vett csomagok problémájára” - mondta el dr. Radics Ottó, az Utánvét Ellenőr alapítója.
Adatvédelmi fronton megvan a zöld lámpa
Az Utánvét Ellenőr szolgáltatásának adatvédelmi megfelelőségével kapcsolatban dr. Amigya Andrea, adatvédelmi szakértő az alábbiakat emelte ki: „A GDPR nem akadályozza meg az ilyen típusú rendszerek létrehozását és működtetését és az adatvédelmi előírások betartásával az Utánvét Ellenőr szolgáltatás jogszerűen nyújtható. Külön oda kell figyelni az érintetti joggyakorlás elősegítésére, valamint a szolgáltató és a webáruházak adatkezelési szerepköreinek pontos meghatározására. Azonban nem elég egyszer meghatározni a rendszer működésének adatvédelmi kereteit, hiszen a szolgáltatás és a jogszabályok változását folyamatosan figyelni kell és a szükséges változtatásokat végre kell hajtani a tájékoztatásokban és az egyéb dokumentumokban.”
