
Enyedi Ildikó legújabb filmje, a Csendes barát újabb rangos nemzetközi elismerést kapott. A film elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál Ciné+ Nagydíját, amelyet a zsűri – Diane Baratier francia operatőr, Maria Bonsanti filmes szakember és Philippe Lesage kanadai rendező – az alkotás innovatív történetmeséléséért ítélt oda. A díj indoklása szerint a film érzékeny módon készteti a nézőt arra, hogy újragondolja saját helyét ezen a bolygón.
A Csendes barát a 61. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon is kiemelkedő sikert aratott, ahol Pálos Gergely operatőrt a legjobb operatőri díjjal (Silver Hugo – Best Cinematography) jutalmazták. A film sikersorozata nem áll meg itt: a rendező novemberben a 46. Kairói Nemzetközi Filmfesztivál díszvendége lesz, ahol a film szintén bemutatásra kerül – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közleményéből. A produkció több más kiemelt fesztiválon is szerepelt már októberben – köztük a Chicagói, Los Angeles-i (AFI FEST) és a spanyolországi Valladolid Nemzetközi Filmfesztiválon –, a magyar mozikban pedig 2026. január 29-től lesz látható a Mozinet forgalmazásában.
Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, ezúttal is mélyen emberi és filozofikus témát dolgoz fel: A Csendes barát középpontjában egy idős fa áll egy botanikus kertben, amely három ember életét kapcsolja össze, és a természethez fűződő viszonyunkról mesél. A film főszereplői Tony Leung Chiu-Wai, Luna Wedler és Léa Seydoux, operatőre Pálos Gergely, vágója Szalai Károly. Az alkotás a Nemzeti Filmintézet támogatásával, magyar-német-francia koprodukcióban készült.
Enyedi Ildikó, aki a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Karának elismert oktatója, a tanításról így vall: „Hosszú évek óta a mindennapjaim része a tanítás – addiktív dolog fiatal tehetségekkel, jövendő pályatársakkal foglalkozni. Sosem lehet tudni, hol bukkan fel egy igazi, nagy formátumú alkotó – izgalmas megpróbálni belelátni egy-egy, még önmagát keresgélő diák személyiségébe és segíteni őket a saját hang megtalálásában. Nagyon jó érzés, hogy a filmkészítés több éves ciklusaiban, aminek csak egy kis része maga a forgatás, az állandóságot az a műhelymunka jelenti, amit a METU-n végezhetek.”
 
 
