Üzleti kérdéssé vált a munkatársak jó közérzete a nagyvállalatoknál

A vállalatok ma már nem csak piaci pozíciójuk erősítésére fókuszálnak, hanem tudatosan építik belső erőforrásaikat is, hogy versenyképesek maradjanak. A munkavállalói jóllét mára valódi üzleti kérdés lett, mert a munkatársak teljesítménye, lojalitása és hatékonysága közvetlen hatással van a vállalati eredményességre. A fluktuációnak viszont több, láthatatlan költsége is adódik, amelyek például a munkahelyváltást megelőző motiválatlanságból, a kevéssé hatékony munkavégzésből, vagy éppen az új belépő betanulásából adódnak. Ezzel párhuzamosan a jóllétet támogató intézkedések egyre inkább mérhető befektetésként jelennek meg a mindennapokban. Ezt támasztja alá a K&H nagyvállalati növekedési indexe is, amely szerint a vállalatok 88 százaléka stagnáló létszámmal tervez 2026-ra, tehát a megtartásra fókuszál.

A munkahelyi fluktuáció üzleti kockázat: jelentős közvetlen és közvetett költségekkel jár, visszavetheti a termelékenységet, tudásvesztéssel járhat és gyengítheti a csapatok működését. Mindez lassítja a szervezeti folyamatokat és csökkenti a munkavállalói elkötelezettséget, gátja lehet az innovációnak is. Éppen ezért a munkavállalói jóllét nem elhanyagolható tényező, hiszen stratégiai versenyelőnyt biztosíthat. Azok a vállalatok, amelyek tudatosan tervezik és fejlesztik a munkavállalói jólléti programjaikat, stabilabb csapatokra, kiszámíthatóbb teljesítményre és fenntarthatóbb, kalkulálhatóbb üzleti eredményekre számíthatnak, nem beszélve a vállalati reputációról.

A K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 negyedik negyedéves kutatási adatai szerint a vállalatok 88 százaléka stagnáló létszámmal tervez az idei évre. A tervezett növekedést tehát elsősorban stabil belső erőforrásokra, illetve azok fejlesztésére alapozzák, amihez elengedhetetlen, hogy a wellbeing programokon keresztül a munkaerő-megtartásra koncentráljanak. A versenyképes fizetés mellett egyre nagyobb szerepet kap a munkavállalói közérzet – ahogy ez a Randstad legújabb Workmonitor 2025 kutatásából kiderült, amelyben 22 év alatt először előzte meg a munka-magánélet egyensúlya a fizetést. Bár a javadalmazás még mindig nagyon fontos, de a munkavállalók minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy megtalálják a kiteljesedés egyéb módjait is a munkahelyükön. Kiemelt elvárás a rugalmas munkaidő, a távmunka lehetősége, a munka-magánélet egyensúlya és az egyéb, jóllétet támogató juttatások, de még a munkahelyi öltözködési szabályoknak is van jelentősége, ahol van ilyen.

Erre reagálva a vállalatok egyre szélesebb körben alkalmaznak egészségmegőrző és wellbeing programokat. A béren kívüli juttatások és az egészséget támogató szolgáltatások ugyanis közvetlen hatással vannak a fluktuáció mértékére, a betegszabadságok gyakoriságára és a szervezeti stabilitásra. A tudatosan felépített programok bizonyítottan csökkentik a kiégést, miközben javítják a munkahelyi teljesítményt.

A csapatépítő és közösségformáló kezdeményezések erősítik a szervezeti kohéziót, ami különösen fontos a hibrid munkavégzés elterjedése miatt. Emellett a fenntarthatósági programok is azt jelzik, hogy a vállalatok hosszú távra gondolkodnak, és a környezeti felelősségvállalást is a mindennapi működésük részévé teszik. Ehhez pedig stabil munkatársi csapatra van szükségük, akinek értékrendje nem tér el a vállalatvezetésétől.

„A munkavállalói jólléti programokra ma már nem költségként tekintünk, hanem tudatos üzleti döntésként, megtérülő, sőt hasznot hozó befektetésként. Az egészséges, motivált munkatársak a stabil működés és a fenntartható növekedés egyik legfontosabb pillérei. Közvetlen hatással vannak a vállalati teljesítményre, a szervezeti hatékonyságra és a versenyképességre. A nagyvállalatok körében végzett felméréseink ezt mutatják, amit természetesen – a pénzügyi szektor meghatározó szereplőjeként – magunkra is vonatkoztatunk. A K&H-nál a munkavállalói jóllét már egy jóideje kiemelt figyelmet kap. Ezt nem csak munkatársaink ismerik el, hanem a szakma is, amit jól mutat, hogy sorozatban negyedik alkalommal nyertük el a több mint 200 szempont szerinti elbírálás alapján nekünk ítélt Top Employer elismerést” – tette hozzá Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.