Jelentősen módosulhat az internetbanki belépés folyamata és akár az ötezer forint alatti érintéses fizetések esetén is kérhetik a PIN-kódot a boltokban 2019. szeptember 14. után. A PSD2 szabályozás számos pontja már szombaton hatályba lépett, és egy sor mindennapi pénzügyi szolgáltatás használatában hozott alapvető változást, az internetes kártyás fizetés módja azonban egyelőre marad a megszokott.
2019. szeptember 14-től az Európai Unióban, így Magyarországon is hatályba lépett a PSD2 szabályozás. Az uniós előírás egy sor fontos változással jár a pénzügyek mindennapi intézése során azt követően is, hogy a jegybank egy területen halasztást jelentett be – hívják fel a figyelmet az Erste Bank szakértői.
Az internetbanki belépéshez ezentúl nem elég a felhasználónév és a jelszó, a bankoknak még egy módon meg kell győződniük, hogy valóban az ügyfelük kívánja használni a szolgáltatást. Mivel ez gyakorlatilag csak a mobiltelefon lehet, mindenkinek ajánlatos ellenőriznie, jó mobilszámot adott-e meg a bankjánál. Bankonként különböző lesz a mobilos azonosítás formája: az Erste Bank saját ügyfeleinek a push üzenetet kínálja, amit mindig a MobilBank applikációba küld.
Az erős azonosítás bevezetésével változik az érintéses fizetések rendszere is. Eddig az ötezer forint alatti érintéses fizetéseknél nem kellett PIN-kód – szeptember 14. után előfordulhat, hogy kelleni fog. Öt érintéses fizetés, vagy összesen 150 euró (mintegy 48 ezer forint) összegű érintéses fizetés után (a több, kisebb értékű fizetés összege összeadódik) a banknak meg kell győződnie arról, hogy valóban a tulajdonos használja a kártyát – vagyis PIN-kódot kell kérnie. Ha időközben volt nagyobb összegű PIN-kódos vásárlás vagy készpénzfelvétel, akkor az azonosításnak minősül, és a számlálás újraindul.
Szeptember közepétől jön a nyitott bankolás is, ami azt jelenti, hogy a bankoknak biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik engedélyt adhassanak külső szolgáltatóknak a számlához való hozzáférésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyfelek pénzügyeinek egyszerűbb intézéséhez kidolgozott webes vagy mobilos alkalmazások elkérhetik a számlaszámot, majd engedélyt kérnek arra, hogy megismerjék a számlaegyenleget, akár a teljes számlatörténetet, sőt arra is, hogy megbízásokat fogadjanak és kezeljenek (vagyis az ügyfél megbízásából utalást kezdeményezzenek annak számlájáról). Az ügyfél döntése, hogy kivel oszt meg adatot, őt megkeresni pedig csak olyan szolgáltatók jogosultak, akik rendelkeznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével.
„Az Erste Bank hisz abban, hogy a nyitott bankolás új lehetőségeket és rugalmasságot hoz ügyfeleinek pénzügyeik kezelésében. A nyitott bankolás segítségével lakossági ügyfeleink számára elérhetővé válhatnak olyan szolgáltatások, melyek használatával egy helyen tudják kezelni minden számlájukat, egyszerűen, akár vizuálisan tudják áttekinteni és kategorizálni költéseiket. Ezen az új csatornán keresztül vállalati ügyfeleink is gyorsan tudnak naprakész információkat lekérdezni a banki rendszerből, így egyszerűbben integrálhatják pénzügyi menedzsmentjüket a vállalatirányítási rendszerükbe. Az Erste Bank ezért támogatja az engedéllyel rendelkező külsős szolgáltatók tevékenységét, a döntés azonban az ügyfelek kezében van, kizárólag ők dönthetnek arról, kinek adnak hozzáférést számlaadataikhoz. Az ügyfelek tájékoztatása, edukálása érdekében részletes, közérthető tájékoztató anyagot állítottunk össze weboldalunkon” – mondta el Bek-Balla László, Erste Bank digitális csatornák igazgatóságának vezetője.
Az előzetes tervekkel ellentétben ugyanakkor egyelőre nem változik az internetes kártyás fizetés módja. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szeptember 10-én további 12 hónap felkészülési időt engedélyezett a szolgáltatók számára az erős ügyfélhitelesítés bevezetésére. Erre többek között azért volt szükség, mert a szolgáltatók egy része (pénzintézetek és kereskedelmi cégek egyaránt) nem állt készen a PSD2 előírások alkalmazására. A francia és a brit pénzügyi felügyeletek például már korábban moratóriumot adtak a szabályok betartására. Így előfordulhatott volna olyan helyzet, hogy bár egy magyarországi ügyfél magyarországi bankja az internetes vásárlás során alkalmazza az erős azonosításra vonatkozó előírásokat, a külföldi webshop szolgáltatója erre nem képes, így a tranzakció meghiúsul. Mindenesetre a jelenlegi elképzelések szerint jövő szeptembertől már az internetes vásárlásoknál sem lesz elegendő a bankkártya adatait ismerni (kártyaszám, név, lejárat és a hátsó oldalon lévő három számjegyű CVV/CVC-kód), a banknak ebben az esetben is meg kell győződnie arról, hogy valóban a tulajdonos használja a kártyát, például egy, a mobiltelefonra küldött ellenőrző kód megadásával.
