Felismertük, hogy ennél többet kell tennünk. Ezért átfogó és hosszú távú fenntarthatósági programba kezdtünk – mondja Metykó Tibor. A KÉSZ Csoport marketing- és vállalati kommunikációs igazgatója szerint, akik a márkák kommunikációjáért felelnek, azok felelősséggel tartoznak azért is, hogy amit mondanak, azt meg is valósítsák.
– A fenntarthatósági szempontok úgy tűnik, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági szereplők működésében. Nálatok mennyire fontos a zöld út?
– Mára az építőipar előtt álló kihívások közül az egyik legjelentősebb a fenntarthatóság kérdése, fejlődésre pedig bőven van még tér, hiszen az építkezésekre gondolva nem a környezetvédelem jut legelőször az eszünkbe. A KÉSZ Csoportnál régóta teszünk lépéseket a környezetbarátabb és zöldebb működés irányába, előreléptünk például a hulladékgazdálkodás, a logisztikai optimalizáció és az alapanyagok tudatos felhasználása és újrahasznosítása terén, de felismertük, hogy ennél többet kell tennünk. Ezért átfogó és hosszú távú fenntarthatósági programba kezdtünk, és mérhető vállalásokat tettünk, hogy a fenntarthatósági elvek a beszerzéstől kezdve egészen a hulladékkezelésig a teljes működési láncban megjelenjenek.
– Az építőipar nem az az ágazat, ahol a környezetvédelem erőteljesen megjelent volna, eddig. Lehet ezen változtatni, úgy építkezni, hogy ne romboljuk a környezetet? Vagy ez amolyan mission impossible?
– Olyannyira nem a zöld megoldásokról híres az ágazat, hogy a KÉSZ Csoport 2020 végén végzett reprezentatív kutatása szerint a magyar lakosság mindössze 21 százaléka gondolja úgy, az építőipar foglalkozik a fenntarthatósági kérdésekkel. Azaz a döntő többség szerint az iparág nem fordít kellő figyelmet a környezettudatosságra és a fenntartható működésre. A vizsgált 12 iparág közül egyébként az építőipar a 11. helyre szorult ezzel az eredménnyel.
A KÉSZ Csoportnál viszont hiszünk abban, hogy lehet és kell is ezen változtatni, hiszen egyszerűen nincs más út. Egyrészt ma már számos olyan iparági előírás van, aminek meg kell felelnünk és a környezet védelmét szolgálja. Másrészt a lakosság és a társadalom is egyre inkább és teljesen jogosan várja el, hogy a vállalatok, nagy márkák tegyenek a fenntarthatóságért. Hiszünk abban, hogy érdemi változást a gazdaság szereplői összefogva, együtt tudnak elérni, ezért igyekszünk a lehető legjobban kivenni a részünket a feladatból és iparági vezető szerepünket használva csatlakozásra bírni a versenytársakat is.
Ahogy az a vállalásainkból is látszik, az építőipar esetén a fenntarthatóság nem csak arról szól, hogy a „termékek”, az elkészült épületek zöldek legyenek, hanem magának az építkezésnek, az egész folyamatnak fenntarthatónak kell lennie, azaz többek között foglalkozni kell az építkezésen keletkezett hulladékkal, magukkal az építőanyagokkal, a szállítási láncokkal is.
– Van egy komoly fenntarthatósági vállalásotok 2030-ra. Mennyire jelent majd ez nagy átalakulást a működésetekben?
– Valóban, a fő és ambiciózus vállalásunk, hogy 2030-ra a vállalat szén-dioxid kibocsátását, ökológiai lábnyomát drasztikusan, 34 százalékkal csökkentsük a 2019-es adatokhoz képest. Ezt pedig több lépéssel érjük el, a teljesség igénye nélkül például törekszünk arra, hogy az ellátási láncokat országon belül tartsuk, tehát a lehető legközelebbi beszállítókat válasszuk, vagy az üzemek szén-dioxid-kibocsátását megújuló energiaforrások alkalmazásával csökkentsük. A programunk szerint az építési területeinken is zöld energiát használunk majd, ahol lehet, valamint a saját üzemeink és létesítményeink esetén is 100%-ban megújuló energiaforrásokat telepítünk az arra alkalmas felületekre. De például az építési-bontási tevékenységből származó hulladék 75 százalékát is újrahasznosításra adjuk át, tehát tényleg minden folyamatot áthat a stratégiánk.
Ez rendszerszintű átalakításokat és változást feltételez, a vállalat teljes működését befolyásolja majd, hiszen csak így tudjuk ezt a célt elérni. Nagy hangsúlyt fektetünk a digitalizációra is – az irodákban egyre nagyobb szerephez jutnak az innovatív digitális megoldások -, de például az eszközbeszerzések során is igyekszünk olyan gépeket vásárolni, amelyekkel zöldebbé tehetjük bizonyos folyamatainkat. A KÉSZ Metaltech Kft. kecskeméti üzemébe például most vásárolunk egy olyan gépet, amely képes a kompozitlemezekről leszedni az alumíniumot. Ez abszolút hiánypótló, hiszen az alumínium is újra felhasználható. Ez apróságnak tűnhet, de minél több területen tudunk fenntartható megoldásokat találni, annál közelebb kerülünk a célunkhoz. De jövőbemutató lépés volt az is, hogy tavaly a KÉSZ Csoport résztulajdont szerzett a Greenergy cégben, így a saját beruházásokhoz is megújuló energiát tudunk használni, ugyanis a cégcsoport tevékenységi körének részét képezi ezentúl a megújuló energiatermelés és a virtuális erőművek szabályozása is.
A legbüszkébb talán arra vagyok, hogy az elmúlt hónapban – mióta azt gondolom a magyar piacon úttörő módon meghirdettük a KÉSZ Csoport fenntarthatósági programját – számos iparági versenytárs tett lépéseket a tudatosabb, zöldebb irányba. Nagy örömmel látjuk és üdvözöljük ezt, ahogy említettem: csak együtt, összefogva tudunk változtatni az iparági sztenderdeken és gondolkodáson. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ebben nagy és jelentős szerepünk van, és szívesen visszük is az iparági véleményformáló vezető szerepet. Egy dolog azonban nagyon fontos, nem csak a KÉSZ Csoportnak, de személyesen nekem is és ebben nem is szeretnék mellébeszélni. A fenntartható gondolkodás és valós felelősségvállalás a márkák és gazdasági szereplők részéről nem szabad, hogy egy szimpla PR-eszköz legyen. Ez egy must have. Nem megy máshogy. Sajnos mégis sokszor látom, hogy a „Greenwashing” teret nyer, ami szerintem a szakmának sem tesz jót. Egészen biztos vagyok benne, hogy azok a márkák szerepvállalásai, akik ezek az ügyek mellé csak a 15 perc hírnév miatt állnak, már középtávon kontraproduktívvá válnak. Szívügyem, hogy ezt a mentalitást és elköteleződést nem csak a saját mikrokörnyezetemben, de általánosságban is segítsem, mert mi, akik a márkák kommunikációjáért felelünk felelősséggel tartozunk azért, hogy amit mondunk, azt meg is valósítsuk.
– Máté Bencével is együttműködtök. Gondolom ezzel a lakosság felé szeretnétek nyitni. Mennyire fontos, hogy a lakosság figyelmét is felhívjátok arra, hogy mindenkinek tenni kell valamit azért, hogy a Föld élhető maradjon hosszú távon? Sokan mondják, ami most van, az nem fenntartható.
– Így van, a fenntarthatósági stratégiánk részeként az iparági mellett lakossági szinten is szeretnénk tenni a zöldebb jövőért. Ennek első lépése, és egyben a kampány kick-offja volt a világhírű természetfotóssal, Máté Bencével való együttműködés. A „NATURBAN 2021 – Avagy a természet a városba költözött” című kiállításon Máté Bence több mint 100 alkotása várta a látogatókat Budapesten, a XIII. kerületben. A kiállítást igyekeztünk mindenki számára elérhetővé tenni, ezért készült egy microsite (naturban.keszgroup.com) is, ahol a szabadtéri tárlat teljes anyaga megtekinthető Máté Bence narrációjával. Valamint a kiállításon a webAR, azaz egy webes alapú, kiterjesztett valóság platform segítségével több természetfotó is megelevenedett, ezzel a fotóval és az online elérhető animációval pedig több vidéki nagyvárosban is találkozhattak az érdeklődők. Ráadásul Bence képei és narrációja a KÉSZ Csoport vállalati értékei szerint tematizáltak, tehát nemcsak a természethez, de talán a vállalatcsoporthoz is közelebb kerülhetnek a látogatók.
Bízunk benne, hogy a természet megismerésével és megszeretésével egyre többen akarják majd meg is óvni a környezetünket, hiszen ehhez összefogásra, közös fellépésre van szükség. Lakossági szinten nem kell rögtön nagy dolgokra gondolni, minden kicsi segít, az is, ha valaki szelektíven gyűjti a szemetet, kevesebb műanyagterméket vásárol vagy nem folyatja feleslegesen a vizet.
– A KÉSZ Csoport az ország egyik legnagyobb építőipari vállalkozása. De milyen a márka ereje? Az ilyen nehéz időkben, mint amilyen a mostani járvány miatt is kialakult, sokat számíthat, hogy kinek mennyire erős a munkáltatói márkája. Miben mutatkozik meg nálatok a brand ereje?
– A KÉSZ Csoportban közel kétezren dolgoznak, de ez még mindig egy családi vállalat, ezeken az elveken működik és erre büszkék is vagyunk. A munkavállalók közül sokan dolgoznak itt akár már több mint 20 éve. A pandémia okozta bizonytalanságot sikerült gyorsan és hatékonyan kezelnünk, igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a munkatársak minden fontos információt megkapjanak időben, és a lehetőségekhez képest kiszámíthatóvá tegyük a mindennapjaikat.
Egy stabil, megbízható vállalatról van szó, jól mutatják ezt a számaink is. A KÉSZ Csoport ugyanis a világjárvány okozta válság évében is jól teljesített: a 2020-as konszolidált árbevétel 120 milliárd forint, ami a nehéz körülmények ellenére is jelentős növekedést jelent 2019 konszolidált árbevételéhez képest és idén további komoly növekedéssel számolunk éves szinten. A Csoport pénzügyi mozgásterét tovább növeli, hogy éppen most csatlakoztunk a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjához 22 milliárd forint összértékű, 10 éves futamidejű kötvény bocsátottunk ki.
Természetesen fontos feladat, hogy ne csak a meglévő munkaerőt tartsuk meg, de a márkánk erősödésével vágyott munkahellyé is váljunk. Igyekszünk közösséget is teremteni a munkatársak körében, ami nem egyszerű feladat, hiszen a KÉSZ egy cégcsoport, amely több entitásból áll, ráadásul nemcsak nyitunk a külpiacok felé is, de nemzetközi a vállalat: Magyarországon kívül Romániában, Ukrajnában, Oroszországban, Szerbiában és Németországban is vannak irodáink.
Célunk az is egyébként, hogy ne csak az iparágban, vagy a mérnöktársadalomban tudjunk érdekesek és értékesek lenni, határozott célunk olyan tartalmat gyártani például a social csatornáinkon, amely a fiatalokat célozza meg és számukra teszi érdekesebbé, megfoghatóbbá a magyar építőipart. Az elmúlt évben egyébként egyértelműen piacvezetők lettünk a közösségi médiafelületek követőit tekintve az iparágban: a Facebookon a követőink számát megdupláztuk, a LinkedIn-profilunk esetében ez két és félszeresére nőtt. Indítottunk Instagram-oldalt is, amely bár még gyerekcipőben jár, de fontos kommunikációs csatorna a fiatalok és pályakezdők felé. De a márka és a vállalat láthatóságát segítik a különböző szponzorációk is, a Pick Szeged kézilabda utánpótlás kiemelt támogatója a KÉSZ Csoport.
– A munkaerőhiány ebben az ágazatban is időről időre komoly problémát jelent. Mennyire nehéz megtalálni a megfelelő munkaerőt?
– Sajnos ez valóban nem egyszerű feladat, komoly problémát jelent a szakmunkás- és mérnökhiány, illetve az utánpótlás hiánya is. A tartós építőipari növekedésben kulcskérdés, hogy az ágazat megfelelő perspektívát nyújtson a magyar dolgozóknak. Építőipari vállalatként nekünk is elemi érdekünk, hogy minél több tehetséges és lelkes szakember dolgozzon az építőiparban, ezért több fronton is igyekszünk segíteni. A pandémia kezdetén indult el a #maradjitthon kampányunk, amelynek a célja az volt, hogy minél több külföldön munkát vállaló magyar szakembert tudjunk hazacsábítani és tartósan itthon tartani. A felhívásra több mint ezer külföldről hazaérkezett építőipari szakember jelentkezett. Egyébként az derült ki, hogy az európai bérezés nagyjából 70 százalékáért már meggondolják a magyar szakemberek, hogy itthon maradjanak.
A már tapasztalattal rendelkező szakemberek hiánya azonban csak a probléma egyik oldala, hiszen az utánpótlás is akadozik. Számos olyan szakképzést indítottunk oktatási intézményekkel együttműködésben, ahol építőipari hiányszakmákat tanulhatnak a fiatalok. Idén pedig elindult a Hexatlon verseny is, amelyet kifejezetten az építőmérnök-hallgatóknak hirdettünk meg és több, mint 100 jelentkezőnk volt. Ha abból a szemszögből nézzük, hogy ez nagyságrendileg az összes építőmérnök hallgató nagyjából 5%-a, akiket megmozgattunk egy pár hetes időszak alatt, akkor azt gondolom ez szép eredmény. Az építőmérnökszak ugyanis kevésbé ismert a fiatalok körében pedig rengeteg izgalmas kihívást tartogat, a végzett hallgatók pedig rendkívül jó elhelyezkedési esélyekkel és versenyképes fizetésekkel találkozhatnak. Nem titkolt célunk az is, hogy a márkaismertséget növeljük és tágítsuk a célcsoportot elsősorban a fiatalabb korcsoport felé – a zsűriben Abosi Barni influenszer, vagy Litkai Gergő, mint a kampány arca is ezt a célt szolgálta. A döntőről egy manapság ismerős formátumú showműsor jellegű vetélkedőt forgattunk, amivel szintén a szélesebb rétegekhez is szerettünk volna eljutni. Jó számokat hozott a kampány, kimagasló CTR és engagement rate eredményekkel – pláne az iparági normákhoz képest. Lássuk be, hogy az építőipar marketing szempontból nem volt eddig előtérben, és eddig nem a „legszexibb” tartalmakat hozta, ehhez képest egy 6% feletti CTR, vagy 60% körüli engagement rate egyes videóinkon nagyon jónak mondható. De említhetném Abosi Barni által publikált videókat is, amiket több, mint félmillióan láttak YouTube-on. Visszakanyarodva a verseny fő céljához: szeretnénk megmutatni a fiatal pályakezdőknek, hogy nálunk is van lehetőségük széleskörű szakmai, illetve akár nemzetközi tapasztalatot is szerezni. Folyamatosan vannak nyitott pozícióink, most is több mint száz keresésünk fut.
– Mennyire trendi dolog a KÉSZ csoportnál dolgozni? Vagy nagy a jövés-menés?
– Ahogyan említettem számos olyan kollégánk van, aki több tíz éve dolgozik nálunk, de, ha átlagosan nézzük a fluktuációt, akkor azt mondhatom, hogy nagyjából megfelel az iparági átlagnak. És ne feledjük, hogy rengeteg fizikai munkát végző munkatársunk is van, ahol a fluktuáció jellemzően nagyobb, mint a szellemileg foglalkoztatott kollégák esetén. Azonban az tény, hogy az építőipar és az építőipari szakmák nem tartoznak a legnépszerűbbek közé. Ebben sok minden szerepet játszik: egyrészt a negatív sztereotípiák, másrészt az is, hogy a szakmák egy részéről – ilyen például az építőmérnök – egyszerűen nem tudnak eleget a pályaválasztás előtt álló fiatalok. Többek között ezen is szeretne segíteni a Hexatlon versenyünk, a szakképzéseink és az egyetemekkel kialakított kapcsolatunk. Nagy hangsúlyt fektetünk az employer brandingre, és a HR-rel közösen azon dolgozunk, hogy megmutassuk, rengeteg lehetőség van a magyar építőiparban.
– Mennyire fontos a terjeszkedésben, a növekedésben a fenntarthatósági stratégia előtérbe helyezése, különösen ha azt vesszük, hogy a Ti egyik nagy célotok, hogy Közép-Európában is meghatározó szereplővé váljatok? Egyáltalán milyen terjeszkedési céljai vannak a KÉSZ-nek?
– A fenntarthatósági elvek beépítése a működésbe természetesen nem csak Magyarországon fontos, a világon mindenhol elvárás már. Hiszünk benne, hogy ugyan a fenntarthatóság érdekében beruházásokat kell tenni, de ezek megtérülnek, hiszen így hatékonyabbak is leszünk. Illetve a megrendelőknek is vonzóbb egy olyan partnerrel dolgozni, akik beépítik a fenntarthatóság követelményeit a működésükbe. Emellett célunk zöld termékekkel is megjelenni a piacon hamarosan, ami nagyban befolyásolhatja és reformálhatja a jövőt.
Ahogy említettem a cégcsoport nemzetközi leányvállalatokkal is bír, és számos külföldi referenciánk van szerte Európában. Nemrég adtuk át például Lettország 80000 férőhelyes új szabadtéri kulturális központját Rigában, de a tengerentúlon is több sikeres projektünk futott már. Folyamatosan törekszünk a külpiacok meghódítására, több magyar tagvállalatunk külföldi piacralépése is épp folyamatban van a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség együttműködésében kiírt pályázati támogatásnak köszönhetően. Ez a támogatás kifejezetten marketing és értékesítéstámogató aktivitásokra használható: a KÉSZ Csoporthoz tartozó KÉSZ Metaltech esetében például a Skandináv és DACH-régiót célozzuk egyelőre a márkaismertség növelésével, a márka pozícionálásával, majd lead generáló kampányokkal.
