A lakosság rövid távú (éves) lakásfelújítási és korszerűsítési tervei 2020 májusában az egy negyedévvel korábbihoz képest csak hibahatáron belül változtak a GKI és a Masterplast 2020. májusi felmérése szerint. A következő egy évben a lakossági szándékok szerint a magyar lakásállomány mintegy 12 százalékán végezhetnek fejújítási, korszerűsítési munkákat. E feladatok finanszírozásában a saját forrás szerepe domináns, emellett azonban a lakás-takarékpénztári megtakarítások, a bankhitelek és nem utolsó sorban az állami támogatások is számottevő szerepet játszanak.
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A jelen megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020 első negyedévi rövid távú (azaz a következő egy évre vonatkozó) várakozásai lényegében megfelelnek az egy negyedévvel korábbiaknak – a változás a statisztikai hibahatáron belüli. Éves alapon is lényegében stagnálás érezhető. A koronavírus okozta járvány negatív hatásai ellenére a lakások felújítására illetve korszerűsítésére vonatkozó lakossági várakozások nem törtek ki az elmúlt két évben tapasztalt sávból. A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 12%-a tervez (biztosan vagy valószínűleg) nagyobb összeget költeni lakására. Ha e tervek megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 450 ezer lakáson végezhetnek kisebb-nagyobb munkálatokat. A családi házak mintegy 14%-a (azaz lényegében minden hetedik ház) lehet érintett korszerűsítésben vagy felújításban, míg a társasházak esetében ugyanez az arány megközelíti a 10%-ot. Budapesten a megkérdezett háztartások 11, a megyeszékhelyeken 9, az egyéb városokban 14 és a községekben 12%-a készül felújításra.
A felújítást tervezők csaknem háromnegyede saját megtakarításait (is) hasznosítaná. (Amely háztartások nem tervezik saját forrás felhasználását, leginkább banki hitelből, kisebb részt lakás-takarékpénztári megtakarításból illetve állami támogatásból fedeznék a felmerülő költségeket.) Csaknem minden negyedik felújításra készülő háztartás lakás-takarékpénztári megtakarításait is felhasználná – azaz e megtakarítási lehetőség igen fontos szerepet játszik a lakásvagyon karbantartásában. Ennek fényében különösen furcsa, hogy a kormányzat megszüntette e takarékossági forma állami támogatását. Lényegében minden ötödik válaszadó bankhitel felvételét jelezte, illetve tervezi ezt. Minden hetedik lakásfelújításnál valamilyen formában szerepet kap az állami támogatás. Állami támogatást a családi házban élők csaknem kétszer annyian vennének fel, mint a társasházai lakásban lakók. Rokoni, baráti kölcsönben csak minden huszadik háztartás gondolkodik. Lényegében csak a 30 év alatti fiatalok terveznek ilyen finanszírozási megoldást. A lakás-takarékpénztári és a munkáltatói hitelek szerepe a lakás-felújítás és korszerűsítés terén marginális.