Ha egy csepp lennél a tengerben, akkor nem érnél el semmit. De milliók, milliárdok léteznek, és ha az összes csepp együtt dolgozik, óriási változást hozhatnak el – üzeni Jane Goodall a Föld megmentésével kapcsolatban a kétkedőknek. A világ egyik legismertebb környezetvédőjével többek között arról is beszélgettünk, hogy lehet a fiatalabb generációt visszaterelni a természetbe és milyen konkrét lépéseket tehetünk a bolygó védelme érdekében.
- Sokat beszélsz a könyvedben arról, hogy a remény nem passzív cselekedet, hanem aktív. Mit gondolsz, az emberek tisztában vannak ezzel?
- Azt hiszem, az emberek összekeverik a reményt a vágyálmokkal. Jelenleg sokféle problémával szembesülünk a világban, ott az éghajlatváltozás, a háború, valamint a biológiai sokféleség kérdése. Ezért nem meglepő, hogy az emberek elveszítik a reményt, de ha mindenki apátiába esik, és nem tesz semmit, akkor halálra vagyunk ítélve. Hajlamos vagyok úgy tekinteni az emberi fajra, mint amely egy nagyon hosszú, nagyon sötét alagút szájánál van, amelynek a végén a remény egy kis fényként ragyog. Nem jó taktika a bejáratnál ülni, és azt remélni, hogy a fény egyszer csak közelebb jön. Fel kell tűrnünk az ingujjunkat, szembe kell néznünk az összes körülöttünk lévő problémával, mint az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a szegénység, a tudatlanság, a kapzsiság és a környezetszennyezés. Jó hír, hogy vannak, akik dolgoznak a megoldáson, de szomorú, hogy sokan közülük gyakran a saját kis gondjaikkal törődnek. Mivel nem nézik a teljes képet, nem veszik észre, hogy ezáltal más problémákat hoztak létre. Például amikor bezárnak egy szénbányát, örülnek, hogy ezzel visszafogták a szén-dioxid-kibocsátást, de nem veszik észre, hogy közben sok ember elveszítette a munkáját. És mivel vannak, akik keményen dolgoznak az állásukat vesztettek átképzésén, elérhetjük őket és megelőzhetjük a problémát, mielőtt megtörténne.
- Van hajlandóság az emberekben, a vállalatokban, a politikusokban a változásra?
- A politikusok, az üzletemberek hétköznapi emberek – mindannyiunkra szükség van a változáshoz.
- Szerinted ezt meg tudjuk csinálni politikusok vagy vállalatok nélkül?
- Nem. Szükségünk van rájuk, mert olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek bizonyos dolgokat lehetetlenné tesznek. Például hogy a cégek ne faraghassanak úgy a költségeken az alacsony árak érdekében, hogy tisztességtelen béreket fizetnek a külföldi munkásoknak, vagy más módon se csaphassák be ügyfeleiket.
- Nagyon sok cég úgy viselkedik és kommunikál, mintha zöld lenne, de sokan közülük nem is azok. Mennyire elterjedt és veszélyes manapság a greenwashing?
- Sajnos nagyon gyakori, viszont egyre több olyan ember van, aki valóban aggódik a környezetéért, mert látja, hogy gyorsabban használjuk fel a természeti erőforrásokat, mint ahogy a természet pótolni tudná azokat. És ha ezt ilyen tempóban folytatjuk, semmink nem marad.
- Mit tartasz manapság a legnagyobb veszélynek?
- Az éghajlatváltozást és a biodiverzitás csökkenését. Aztán persze ott van a háború, ami nemcsak szörnyű szenvedést hozott az embereknek, hanem óriási károkat is okoz a környezetben.
- Vannak tudósok, akik azt mondják, hogy nyolc-tíz évünk lesz a változásra. Mit gondolsz, mennyi időnk van?
- Fogalmam sincs. Tudom, hogy véges az időnk, hogy most kell cselekednünk, mert az időablakunk egyre csak csukódik. De nem tudom, hogyan tud bárki pontos időt jósolni, mert minden attól függ, miként cselekszünk a jelenben és a közeljövőben. Nagyon sok mindentől függ.
- Ha három dolgot javasolnál a fiataloknak, hogy megvédjék a földünket, mik lennének azok?
- Először is azt, hogy csatlakozzanak a Roots and Shoots ifjúsági programunkhoz, ami már 68 országban jelen van. Itt a fiatalok minden korosztálya képviselteti magát, az óvodától az egyetemekig, és mindannyian cselekszenek. Három projektből választhatnak: segíteni az embereken, az állatokon vagy a környezeten. A fő üzenetünk, hogy minden egyes nap hatással vagyunk a bolygóra, és bölcs döntéseket kell hoznunk. Az a kérdés, hogy téged mi érdekel. A környezetszennyezés? Az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmód? A szegénység miatt aggódsz? Akkor fogj össze a barátaiddal, és nézd meg, mit tehettek ellene. Tűrd fel az ingujjad, és cselekedj.
- Kisgyerekkoromban a nagyapám mindig elvitt az erdőbe gombát szedni, de azóta egy kicsit elvesztettem a kapcsolatot a természettel – kivéve persze a tengereket és a valódi füves focipályákat, mert nagyon azokat nagyon szeretem. De aggódom a fiatalok miatt, mert szerintem nekik már nincsenek ilyen élményeik, hiszen ők manapság a digitális világban élnek inkább. Van mód arra, hogy visszahozzuk őket a természetbe?
- Épp ez az egyik, amit megpróbálunk megtenni a Roots and Shoots programunkban, hogy visszatereljük őket a természetbe. És ha szegény, városi környezetben élnek, akkor meg próbáljuk eljuttatni hozzájuk a természetet. Hiszen mostanra bebizonyosodott, hogy a mentális és a fizikai egészségünkhöz szükségünk van a természetre. Azt hiszem, talán Japánban és Kanadában vannak orvosok, akik receptre, gyógyszerként írják fel a természetben töltött időt.
Simon Krisztián – Tuza Dorottya
Az interjú teljes egészében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható, ami már elérhető a Digitalstandon is, ide kattintva.
