A járvány és az orosz-ukrán háború csak kettő azok közül, melyek felgyorsították a gazdasági válságot és az eluralkodó bizonytalanságot. Bizonytalanságot az ellátási rendszerekben, a korábban biztosnak hitt partnerhálózatokban, a jól bevált üzleti mechanizmusokban. Milyen következményei lesznek a válság nyomában járó átrendeződésnek, hogyan reagálnak erre a cégek, kik lesznek az új gazdasági rend nyertesei és mit jelent ilyenkor egy olyan támogató üzleti közösséghez való tartozás, mint a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége?
Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója átfogó képet adott az új világrendről, a magyar gazdaság mérőszámairól és arról, hogyan teljesítenek az MVÜK tagok ebben a kiszámíthatatlan időszakban.
A gazdaság dübörgésének végét nem a 2020-as világjárvány vagy a keleti szomszédainknál dúló háború idézte elő, hiszen már a COVID előtt is láthatóak voltak a lassulás jelei mind a hazai, mind a világgazdaságban. Tény, hogy ezek a markáns hatások felerősítették és felgyorsították a folyamatokat és magukkal hoztak egy komoly bizonytalanságot, ami sosem tesz jót a gazdaságban.
„A 2008-2009-es világválság után, egy 10 éven át tartó konjunktúra következett: a globalizáció az élet minden területén tetten érhetővé vált, kinyílt a világ, a távolsági utazások hétköznapivá váltak, a költségoptimalizálással globálissá vált beszállítói láncok messzire nyúltak, a digitalizáció előretörésével pedig megváltoztak vásárlási szokásaink is; minden értelemben átléptük a lokális határainkat” - kezdte az elemzését az OPTEN stratégiai igazgatója. - De 10 év elteltével a szakértők már a világgazdaság lassulásáról kezdtek beszélni, lassuló GDP-t és emelkedő inflációt emlegetve.
A következő mérföldkő a 2020-as koronavírus-járvány volt, amelynek következtében folyamatossá vált a bizonytalanság: állandóan újra kellett tervezni, a bezárkózás és a nyitás időszakai felváltva követték egymást. 2022 márciusában kitört az orosz-ukrán háború, miközben a világ gazdasága még ki sem heverte a járvány okozta nehézségeket. “Ha egy kicsit távolabb nézünk, akkor azt látjuk, hogy a bizonytalanság egyáltalán nem szűnt meg, sőt inkább állandósulni látszik, hiszen újabb és újabb válsághelyzetekre, vírusokra (pl. majomhimlő) kell felkészülnünk - folytatta Dr. Csorbai Hajnalka.
Az OPTEN stratégiai igazgatója az ellátási láncok akadozásában, az alapanyaghiányban, az egyes iparágak átrendeződésében (pl. turizmus), az infláció emelkedésében és a munkaerőhiányban látja azokat a kihívásokat, amelyekkel a világnak leginkább szembe kell néznie az elmúlt években kialakult válsághelyzetek nyomán.
“Az orosz-ukrán háború kitörésével a helyzet tovább romlott: a nemzetközi piacon is elszabadult az infláció, masszív energiaválság van kibontakozóban, berobbant az olajár, amely folyamatos zavarokat okoz a termelő szektorokban, az autóipar vagy épp a műtrágyagyártás területén. Nagy darab hasadt ki a világ agrár piacáról, ez okozza a gabona és az étolaj hiányát is. Ugyanakkor a válságnak természetesen vannak nyertesei is: és itt gazdaságpolitikai vonatkozásban elég összetett a helyzet. Átalakul a kőolaj és földgáz export relációja, a mezőgazdaság is igyekszik átrendeződni és jól láthatóan a devizák is jelentős mozgásban vannak.”
Magyarország gazdasága és a válságok
Magyarország helyzetét tekintve mindig is jobban ki volt szolgáltatva a különböző válságoknak: hazánk a kontinens egyik legnyitottabb kis gazdasága, erősen függ más országoktól (pl.: orosz energia, meghatározó EU-s exportpiacok). Erősödik az import, romlik a külgazdasági mérleg és az árfolyamingadozások is jelentősen befolyásolják a gazdaság alakulását.
MVÜK tagok a magyar gazdaságban
“Ha a nemzetgazdasági ágakat nézzük, akkor az látszódik, hogy az MVÜK-tagság jelentős része a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, a műszaki, szakmai, tudományos és tanácsadói tevékenységi körben, valamint az információ-kommunikációs területen érdekelt - mondta az OPTEN stratégiai igazgatója. Székhely tekintetében komoly eltolódás van a budapesti, Pest megyei székhelyű cégek irányába a közösségen belül.
A foglalkoztatottak számának alakulásában a magyar gazdaság és az MVÜK tagok esetében ellenkező irányú trend tapasztalható. Miközben nemzetgazdasági szinten az összalkalmazottak száma a 2020-21-es időszakban jelentősen nőtt, az MVÜK-tagságban már 2019-ről 2020-ra csökkenés volt megfigyelhető, és ez a tendencia később is folytatódott.
Dr. Csorbai Hajnalka hangsúlyozta, hogy a jelenség egyáltalán nem a nagyarányú elbocsátásoknak, hanem sokkal inkább az MVÜK-tagok gyors alkalmazkodásának köszönhető. A tagok (elsősorban a nagyvállalatok) felismerték ugyanis, hogy a jelenlegi helyzetben sokkal jobban járnak olyan humán-erőforrás állománnyal, amely könnyebben skálázható, illetve adott helyzetben hatékonyabban átszervezhető, így alkalmazotti státusz helyett inkább bérmunkában bérlik vissza a dolgozóikat, ami költséghatékonyság szempontjából is jobb megoldásnak bizonyult.
Ezzel párhuzamosan nagyon fontos kiemelni, hogy a személyi jellegű ráfordítások és kifizetések az MVÜK-tagság esetében a legtöbb szegmensben (a munkaerőátszervezések ellenére) jelentősebb mértékben növekedtek, mint az országos átlag. “Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy a hatékonyság növelés után, az MVÜK tagok munkavállalói magasabb fizetésemeléseket kaptak, mint az országos átlag. A fenti adatok tükrében azt lehet mondani, hogy a tagság nagyon jól és gyorsan reagál a válság adta kihívásokra. Jobban és gyorsabban, mint a magyar átlag – fejtette ki az OPTEN stratégiai igazgatója.
Gyors reagálás és kiemelkedő profit az MVÜK tagoknál
Ami az árbevétel értékeket illeti az MVÜK tagság nagyjából párhuzamosan mozog a teljes hazai gazdasággal: bár nagyvállalati szinten pici elmaradás tapasztalható az országos átlaghoz képest, fontos megemlíteni, hogy leggyakrabban nem árbevételre optimalizálnak a cégek, hanem profitra. Ott pedig kiemelkedően jól teljesítettek az MVÜK-hoz tartozó vállalatok, mind a nagyvállalati, mind a KKV szektorban.
A kötelezettségekről szólva (banki hitelek, szállítók kötelezettségek) Dr. Csorbai Hajnalka elmondta: az MVÜK tagok közül a mikro- és kisvállalkozások (400 millió alatti bevétellel) illetve a nagyvállalatok (3 Mrd Ft feletti árbevétellel) kötelezettségei országos átlag alattiak, míg a klasszikus KKV cégeké (400 millió – 3 Mrd Ft közötti árbevétel) egy kismértékben meghaladja az országos átlagot.
A jövő útja
Dr. Csorbai Hajnalka szerint egyértelműnek látszik, hogy a megnövekedett pénzügyi kockázat miatt vállalati szinten egyre több lesz a csőd, a felszámolás és a kényszertörlés, mert a bérinfláció, az alapanyag- és az energiaárak emelkedése hatalmas nyomás alá helyezik a vállalkozásokat. Mindemellett a COVID-időszakban megtapasztalt bizalomvesztés továbbra is fennáll, ami miatt még feszesebb creditmanagementre lesz szükségük a cégeknek.
“A jövő nagyban függ majd az ágazatokon belüli átrendeződésektől, a gazdaság kihívásaira adott gyors reakcióktól, valamint attól, hogy ki hogyan tud élni a regionális piacnyitás adta lehetőségekkel” - zárta a beszámolóját az OPTEN stratégiai igazgatója.
A foglalkoztatási hatékonyság a vállalatok alkalmazottainak jóléte és a profitabilitás olyan mérőszámok, melyek mentén növekedni, válságállónak mutatkozni kiemelkedő teljesítmény a mai turbulens gazdasági környezetben.
„Nagyon örülök, hogy MVÜK közössége kiemelkedően teljesít ezen szempontok mentén és közösségünk támogathatja tagjainkat 2022-es céljaik elérésében is” – emelte ki Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója
