A múlt évben összesen 4000 új, kétlakásosnál nagyobb budapesti társasházban lévő lakás talált vevőre, ami 2019-hez képest 30 százalékos visszaesés és 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési volumen. A második félév adatai már a kereslet és kínálat oldalát vizsgálva is bizakodásra adnak okot.
Az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban a fővárosi újlakás-piac kilátásait vizsgálták az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adatai alapján. 2020 első féléve a budapesti újlakás-piac hatéves mélypontja volt, a visszaesést négy tényező, a Magyar Állampapír Plusz 2019. nyári megjelenése, a 27 százalékos lakásáfa januári visszaállítása, a tavasszal beharangozott, kedvezményes rozsdaövezeti áfa, valamint a koronavírus-járvány együttes hatása váltotta ki.
Összességében az elmúlt év kereslet és kínálat szempontjából is visszaesést mutatott a budapesti újlakások piacán, azonban 2020 második félévében már javuló tendenciát figyelhettünk meg az év első hat hónapjához képest.
Ami a keresletet illeti, az OTP értékesítői és beruházói információkon alapuló adatbázisa szerint, 2020-ban összesen 4000 új, társasházi lakást vásároltak meg Budapesten, ez 2019-hez képest 30 százalékos visszaesés és 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési volumen. 1800 lakás az év első felében, míg 2200 a második félévben talált új tulajdonosra, az adásvételek időbeli eloszlása alapján egyértelmű emelkedés figyelhető meg éven belül. Hasonló folyamat játszódott le a kínálati oldalon is, január és június között 1850, míg 2020 második felében már 2850 újlakás került a piacra.
„A 2020-as keresleti mélypontot jellemzi, hogy az év során 1200-ra nőtt a már átadott, de eladatlan lakáskészlet, ami a 2019-es állomány duplája. A rögtön az idei év elején megugró érdeklődés azonban pozitív keresleti tendenciát mutat, és további bizakodásra adnak okot a januártól elérhető, az újlakásokat érintő otthonteremtési támogatások, mint az 5 százalékos áfa, ami CSOK-kal vásárolva nulla százalékra csökkenthető, illetve a CSOK-os vásárlások illetékmentessége is” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az OTP értékesítés alatt álló, kétlakásosnál nagyobb budapesti projekteket tartalmazó adatbázisa szerint, a 2020 folyamán eladott négyezer lakás közül minden negyedik a XIII. kerületben talált vevőre. Angyalföldtől jócskán lemaradva, kerületenként valamivel több mint 400 ingatlan értékesítésével a XIV. és IX. kerületek állnak a dobogó második és harmadik fokán.
2020-ban a fővárosban 8600 társasházi lakást adtak át, ebből 2070-et a XIII. kerületben, 1510-et a XI. és 1160-at a XIV. kerületben. 2021-re 7900 újépítésű ingatlan átadása szerepel a tervekben, itt a XI. kerület áll a dobogó tetején 2040 lakással, majd a XIII. és a IX. kerület következnek 1850 és 1500 lakással. A 2021-re prognosztizált adatok kapcsán természetesen számolni kell a piac sajátosságának számító csúszásokkal is, így az átadások végül akár ezres nagyságrendben is áttolódhatnak a 2022-es évre.
A 2021. január második hetében készült felmérés idején összesen 1210 már átadott, de még nem értékesített lakás és körülbelül további 5200 építés alatt álló ingatlan volt elérhető Budapesten, harmaduk a XIII. kerületben. Aki most vagy nagyjából másfél éven belül szeretne újépítésű lakást vásárolni, ezek közül válogathat.
Az adatbázis alapján 2020-ban 183 kisebb-nagyobb, összesen közel 4700 lakást tartalmazó új társasházi beruházás értékesítése indult el a fővárosban, a legtöbb új projekt a III., XVI. és XI. kerületekben valósul meg. A lakásszámokat tekintve ugyanakkor itt is listavezető a XIII. kerület 970 új lakással, ezt követi a III. (670) és VIII. (550) kerület, míg a legnagyobb számú (26) új beruházás az elmúlt években ennél jóval kisebb aktivitást mutató XVI. kerületben valósul meg. Ez az elmozdulás kapcsolatban állhat a vásárlói preferenciák megváltozásával, a koronavírus járvány kapcsán megindult külvárosokba költözéssel.
„Újdonság, hogy a home office terjedésével összefüggésben egyre gyakrabban szerepelnek hálószoba helyett dolgozószobaként feltüntetve 8-10 négyzetméteres helyiségek a tervrajzokon. Emellett az eddigiekhez képest nagyobb arányban találhatók a kínálatban kétszobásnál nagyobb lakások, ezek a családos, CSOK-ot igénybe vevő vásárlók számára lehetnek ideális ingatlanok, akik újlakás vásárlás esetén az illetékmentesség mellett a nulla százalékos áfát is ki tudják használni” – tette hozzá Valkó Dávid.
Az újlakások jellegzetességei, mint a személyre szabhatóság, megfelelő elosztás, energiahatékonyság vagy hosszú távon várható értéknövekedés mellett 2021-ben az áfacsökkentés hatása is alapvetően befolyásolhatja a leendő vásárlókat döntésükben. Az ötszázalékos áfa bevezetése azonban várhatóan csak átmeneti és minimális árváltozást fog hozni az újépítésű lakások piacán, hiszen a piac élénkülése mellett a beruházási költségek – telekár, munkaerő, építési anyagok, szigorodó épületenergetikai előírások – nem mutatnak csökkenést.
