Négy százalékkal emelkedik februártól a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Ennek következtében számos juttatás és szociális ellátás összege is emelkedik, többek között a gyedé vagy a táppénzé. A béreket terhelő adók közül a szociális hozzájárulás mértéke júliustól 2 százalékkal csökkenhet – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbérének kötelező legkisebb összege, azaz a minimálbér 4 százalékkal emelkedik 2021 februárjától, bruttó 167 400 forintra. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében pedig a megállapított garantált bérminimum bruttó 219 000 forintra nő. Akiket munkáltatóik részmunkaidőben foglalkoztatnak, azoknál a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányosan kell figyelembe venni.
Juttatások, szociális ellátások összegét is befolyásolja a minimálbér
„Mivel a minimálbérhez számos juttatás, szociális ellátás összege kapcsolódik, ezek összege is emelkedik. Ilyen például a gyed, a nagyszülői gyed, a táppénz, de az álláskeresési járadék, vagy éppen bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény is” – hívja fel a figyelmet Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.
A gyed esetében alaphelyzetben a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka a mérvadó – de maximálva van, mégpedig a minimálbér kétszeresének 70 százalékához, ez idén 230 580 forintot jelent a szülőknek, illetve a gyermekgondozási díjra jogosult, még nem nyugdíjas nagyszülőknek. A diplomás gyed alapképzés esetében 117 180 forint, mesterképzésnél 153 300 forint.
A 335/2009-es kormányrendelet értelmében bizonyos betegségek – például cöliákia, laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes típusai – esetében a munkavállalók számára adóalap-csökkentés válik lehetővé, mégpedig a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékben. Ez éves szinten közel 100 000 forint pluszjövedelmet hagy a munkavállalók zsebében.
Dr. Bákonyi László hozzáteszi: szintén a munkavállalók számára fontos információ, hogy a táppénz megállapításában is szerepe van a minimálbérnek. Megbetegedés esetén a napi átlagkereset 60 százaléka jár, itt is van ugyanakkor plafon: a minimálbér kétszeresének 1/30-a, azaz idén legfeljebb napi 11 160 forint. Aki állást keres, annak is érdemes tisztában lennie a minimálbér összegével: az álláskeresési járadék összege ugyanis nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.
Mi marad a zsebben?
Az adójogi szakértő szerint nem szabad elfelejteni: a minimálbér kapcsán jellemzően a bruttó összeg jelenik meg a sajtóhírekben, de természetesen ezt az összeget is terhelik különféle adók és járulékok. A munkavállalók arra számíthatnak, hogy idén nettó minimálbérük (családi adókedvezmény nélkül kalkulálva) 111 321 forint lesz, garantált bérminimumuk nettója pedig 145 635 forint.
A különféle közterhek között felsorolandó a szociális hozzájárulási adó (szocho) – amely 2020. július 1. óta 15,5 százalék –, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék (18,5%) és személyi jövedelemadó-előlegként levonandó 15 százalék.
A szocho további 2 százalékponttal csökkenhet, amennyiben 2020-ban a versenyszféra reálbér-növekedése meghaladta a 6 százalékot. A korábbi évek gyakorlata szerint a szocho csökkentésére júliustól van lehetőség. Ebben az esetben júliustól a minimálbér bruttó 169 ezer, a bérminimum 221 200 forint lehetne.
