A koronavírus a vállalatok 38 százalékánál felgyorsította a digitalizáció folyamatát, ami együtt járt a munkaerő iránti igények növekedésével is – derült ki a ManpowerGroup 40 ország 26 ezer munkáltatója körében végzett felméréséről. A digitalizáció amellett, hogy megoldást teremtett egy sor, a vírushelyzet miatt égetővé vált problémára, rugalmasabbá tette a munkaerőt, jobb munka-élet egyensúlyt és nagyobb autonómiát biztosított az alkalmazottak bizonyos körei számára.
Jelentős az összefüggés a digitalizáció felgyorsításának szándéka és a cégméret között: a nagy, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek 29 százaléka tervez gyorsítást, ám minél kisebb egy cég, annál kisebb ez az arány. A közepes cégeknek 21, a kis, 10-49 fős cégeknek 16, míg a 10 fő alatti létszámú mikrocégeknek csupán 12 százaléka akarja vagy tudja felpörgetni a digitalizálási folyamatait. Mindez nyilván nem független attól a ténytől, hogy a kisebb méretű cégek általában jobban ki vannak téve a vírusválság hatásainak. Akik a kisvállalati körben mégis fejleszteni tudnak, elsősorban a támogató funkciókat (irodai támogatás, ügyfélkapcsolatok, illetve pénzügy) fejlesztik. A nagyobb cégek viszont elsősorban a gyártás-termelés automatizálására fókuszálnak.
A ManpowerGroup nemzetközi felmérése szerint vállalatok körében a járvány összességében lendületet adott a digitalizációs és automatizálási programoknak: a munkáltatók 38 százaléka jelezte azt, hogy felgyorsítja ilyen jellegű tevékenységeit, és csak 17 százalék jelezte ezek időszakos felfüggesztését. Az automatizálás a közvélekedéssel szemben nem jár leépítésekkel: a digitalizálási programok gyorsítását tervező munkáltatók 86 százaléka úgy tervez, hogy növeli, de legalábbis szinten tartja jelenlegi létszámát.
„A járvány új hatásaként azonban felgyorsult a munkaerő polarizációja is: a keresett szakmákhoz kapcsolódó készségekkel rendelkező munkavállalók helyzete a korábbinál is jobban elszakadt azokétól, akik e készségek híján vannak – mutatott rá Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója. – Növekvő szociális feszültségek jelentkeznek akár az adott szervezeteken belül is, ami a korábbinál is nagyobb felelősséget jelent a HR-szakemberek számára.”
Szektoronként vizsgálva a digitalizálási terveket, a válság hatására elsősorban a pénzügyi, biztosítási, ingatlanos, és üzleti szolgáltató cégek igyekeznek behozni korábbi automatizálási lemaradásaikat. A feldolgozóipari, az építőipari és a kiskereskedelmi cégek sokkal inkább megosztottak ebben a kérdésben: nagyjából ugyanannyian gyorsítanának, mint ahányan a jelen helyzetben inkább kivárnak.
Fókuszban a HR
2018-ban a megkérdezett munkáltatók összességében a HR terület átlaglétszámának szinten tartását jelölték meg célként, ami egyes cégeknél akár leépítést is jelentett. Jelenleg az aktív digitalizációt tervező cégek széles körben, de legnagyobb mértékben a HR és IT funkciók esetében terveznek létszámnövelést: ez a HR-nél átlagosan 15, míg az IT esetében 14 százalékos növekedést jelent.
Mindennek elsődleges oka a HR pozíciónyerése a járványhelyzet alatt: az üzleti stratégiákban ugyanis a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapott a munkatársak egészségének és közérzetének biztosítása. Ehhez új technológiára és új készségekre egyaránt szükség van. HR területen új szintre kerültek az adatgyűjtési, -védelmi és –elemzési feladatok, emellett kiemelt jelentőséget kapott a munkaerő rugalmasságának és elkötelezettségének erősítése, illetve az új helyzethez igazodó készségek fejlesztése is.
A készségek tömeges fejlesztése és az átképzés kulcsfontosságúvá válik a következő évek során. A vírusválságból az egyes szektorok nagyon eltérő módon fognak kilábalni: bizonyos, a digitalizációval támogatott területek az átlagosnál gyorsabban épülnek újra, míg más területek hanyatlása tovább folytatódik. A vírushelyzettől függetlenül is 2025-re várhatóan a munkafeladatoknak immár 50 százalékát fogják gépek végezni, miközben világszerte 97 millió új állás lesz köthető a mesterséges intelligenciához, az úgynevezett zöld gazdasághoz és a gondoskodási tevékenységekhez. Mindez óriási átalakulást okoz a munkaerőpiaci keresletben, és az ehhez való tömeges alkalmazkodást csakis az erre alaposan felkészített HR szektor lesz képes hatékonyan levezényelni.
A technikai készségek mellett egyre nagyobb szerep jut majd a szociális készségeknek (soft skills). Ilyen készség például megfelelő kommunikáció, időmenedzsment, alkalmazkodóképesség, analitikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, az empátia, valamint az együttműködési és csapatmunkához való készségek is. „Ez utóbbiak azért is nagyon fontosak, mert az egyre szélesebb körben alkalmazott távmunka hosszú távon is velünk fog maradni. Ezért nagyon elgondolkodtató, hogy a megkérdezett munkáltatók mindössze 30 százaléka tervez ilyen irányú készségfejlesztési programokra költeni” – tette hozzá a ManpowerGroup szakértője.
