Tavaly februárban fordult meg a televíziónézésre fordított idő csökkenő trendje. Azóta minden hónapban többet tévéztek az emberek, mint egy évvel korábban. A Marketing&Media magazin összeállításában megnéztük, hogy mennyire tartott ki az idén ez a tendencia és milyen demográfiai csoportoknál ugrott meg leginkább a tévékészülékek előtt töltött idő.
Elkezdett növekedni a kereskedelmi televíziók esti hírműsorainak a nézettsége – tavaly februárban ez volt a koronavírus-járvány első jele a televíziós piacon. Nagyjából 2020 februárjának második hetétől pedig egyértelműen emelkedésnek indult a tévénézési idő is, majd az első lezárás idején régen látott magasságba ugrott a televíziós médiafogyasztás. A csatornák számára a tavalyi év a reklámbevételek csökkenése és a tavaszi gyártási nehézségek miatt több bánatot, mint örömet okozott, az azonban tény, hogy az elérésüknek nagyon jót tett a járványhelyzet. A korábbi években ugyanis egy kismértékű, de állandó visszaesést mutatott a tévénézési idő.
Havi szinten ez azt jelentette, hogy 2020 januárjában még egy kicsi csökkenés volt a tévénézésre fordított időben, ezt követően viszont minden egyes hónapban lényegesen magasabb volt ez az idő az előző év azonos hónapjánál. Ami érdekes, hogy ez a növekedés kitartott a nyári hónapokban is, leginkább szeptemberben volt hasonló a tévézési idő a korábbi évhez viszonyítva. 2020 utolsó három hónapja pedig újabb hatalmas ugrást hozott ennél a mutatónál.
A december egészen kiemelkedő adatokat produkált. Eleve a december vagy a január hozza minden évben a legmagasabb tévézési időt, tavaly pedig erre rátett egy lapáttal, hogy kevesebben utaztak az ünnepi időszakban, illetve szilveszterkor is érvényben volt a kijárási korlátozás. Így a decemberi tévénézési idő a 18–49 évesek körében napi átlagban 274,9 percet tett ki teljes napon. Ez 34 perces növekedést jelent 2019 decemberéhez viszonyítva. A főműsoridős tévézési idő 98,5 perc volt, ami megint csak nagyon magas értéknek számít és 13,6 perccel magasabb a korábbi évi adatnál. Összességében éves szinten, a 18–49 éveseknél és teljes napon 9,5 százalékkal emelkedett a tévénézésre fordított idő 2020-ban. Ugyanez csak az esti főműsoridőt nézve 7,4 százalékos növekedést mutatott.
A budapestiek jobban rákaptak a tévére
Az idei év első két hónapjában nem tört meg ez a növekvő trend. A 18–49 éveseknél maradva teljes napon és főműsoridőben is 7,9 százalékkal magasabb tévézési időt mértek, mint 2020 januárjában. Februárban ez teljes napon 2,9, főműsoridőben 4,9 százalékos bővülést jelentett. Azaz 2021 elején már valamivel csökkent a növekedés üteme. Ezt a heti adatok is mutatják, így például az idei nyolcadik héten, teljes napon már egy enyhe mérséklődést is lehetett látni. Viszont itt már befigyel, hogy a 2020-as bázisév hasonló heteiben kezdett vágtató módba kapcsolni a tévénézési idő.
Lakóhely szerint a budapestiek tévénézési ideje 13 százalékkal nőtt 2020-ban, miközben a többi településtípusnál ez a bővülés három-öt százalék körül mozgott. A magas vásárlóerejűek körében szintén nagyobb arányban emelkedett a tévénézési idő, mint a többi csoportnál. Érdekes módon az iskolai végzettség terén már nem látszanak ilyen eltérések. Némileg jobban nőtt – hét százalékkal – az átlagnál kicsit kevesebbet tévéző egyetemi végzettségűeknél a képernyő előtt töltött idő. Azonban a közép- és alapfokú végzettségű nézők esetén is öt-hat százalékos bővülést mutat a statisztika.
Heszler Róbert
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható, amelyben kiemelten foglalkozunk a televíziós piaccal, további elemzések és meghatározó tévés szakemberekkel készült interjúk is találhatók a lapban.
Adatok forrása: Nielsen Közönségmérés / RTL Magyarország
