Ma van a sajtószabadság világnapja és a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet idei elemzése szerint globális szinten romlott a helyzet az elmúlt egy évben, még soha nem volt olyan alacsony azon országok aránya, ahol kedvezőek a körülmények a sajtószabadság szempontjából, mint most. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője üzenetében kiemelte, hogy az információszabadságot és a szólásszabadságot mindenhol ösztönözni és védeni kell.
„Napjainkban, amikor minden eddiginél fontosabb a független és szabad média, a sajtószabadságot továbbra is veszély fenyegeti. Az újságírók nehéz munkakörülmények között, növekvő pénzügyi és politikai nyomás mellett, megfigyelés alatt, önkényesen kiszabott börtönbüntetésnek vagy erőszaknak kitéve végzik a munkájukat. Az UNESCO Megfigyelő Intézete szerint 2020 óta 76 újságírót öltek meg, sokukat pedig letartóztatták, zaklatták vagy fenyegették meg világszerte. Különös aggodalomra ad okot a női újságírók ellen irányuló nemi alapú erőszak” – írta üzenetében Josep Borrell.
Az EU főképviselője jelezte azt is, hogy a sajtószabadság az Európai Unió egyik alapvető értéke, amelyet számos közelmúltbeli kezdeményezés támaszt alá. A sajtószabadság és az újságírók biztonsága az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új uniós cselekvési terv és az európai demokráciáról szóló cselekvési terv fő prioritása. 2020-ban több mint 400 újságíró részesült az emberijog-védők védelmét szolgáló uniós mechanizmus nyújtotta védelemben, és az EU fontos intézkedéseket hozott az újságírók, a független média és a világjárvánnyal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelem támogatása érdekében több régióban.
Josep Borrell hangsúlyozta, hogy az EU eltökélt szándéka, hogy többet tegyen Európában és szerte a világon. Az EU folytatja az egyeztetést a nemzetközi szervezetekkel és mechanizmusokkal, valamint élen jár az új megközelítések alkalmazásában. Erre példa az Európai Bizottság digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslata, amelynek célja, hogy a nagy platformok elszámoltathatók legyenek a rendszereik méltányosabbá, biztonságosabbá és átláthatóbbá tétele tekintetében. Emellett folytatjuk a dezinformáció elleni fellépésünket és az összes partner bevonásával igyekszünk feltárni a független médiát célzó fenntartható üzleti modellek támogatására szolgáló hatékony eszközöket.
„Az információszabadságot és a szólásszabadságot mindenhol ösztönözni és védeni kell. Ez mindannyiunk közös érdeke. Az EU továbbra is szót emel a véleménynyilvánítás szabadságának bárminemű – online és offline – korlátozásával és a cenzúrával szemben, amely sérti az emberi jogok nemzetközi jogát. A sajtószabadság a demokratikus társadalmak egyik sarokköve. E társadalmak pedig csak akkor lehetnek sikeresek, ha a polgárok hozzájutnak a megbízható információkhoz, és így megalapozott döntéseket tudnak hozni. A sajtószabadság egyet jelent valamennyiünk biztonságával” – fogalmazott üzenetében Josep Borrell.
Bár Európa viszonylag jól áll a sajtószabadság biztosításában, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet idei jelentése szerint a helyzet globális szinten tovább romlott. A 2021-es sajtószabadság rangsort az észak-európai országok vezetik (Norvégia, Finnország, Svédország az első három), és az EU országai jellemzően a lista elején foglalnak helyet. Magyarország a 92. a rangsorban, ami 3 hellyel rosszabb, mint egy éve, azonban például 2006-ban még a 10. volt ezen a listán. Az EU-ból csak Bulgáriában rosszabb a sajtószabadság helyzete jelenleg, mint nálunk.
A Riporterek Határok Nélkül elemzése szerint a vizsgált 180 ország mindössze 7 százalékában teljesen jó a sajtószabadság helyzete, ami a legalacsonyabb arány azóta, hogy a mostani módszerrel állítják össze a jelentést, és további 20 százalékban megfelelő a helyzet. Ami viszont nagyon aggasztó, hogy a jelentés szerint összesen 132 országban súlyosan sérül, vagy sérül a sajtószabadság, vagyis a vizsgált államok 73 százalékában.
„A szabad, független és plurális médiának mindig is nélkülözhetetlen szerepe volt és van a nyilvánosság tájékoztatásában, de különösen igaz ez a koronavírus-járvány alatt. A szabad sajtó, a demokrácia egyik alappillére, elengedhetetlen az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosításához. Az újságírók védelme, a véleményszabadság tiszteletben tartása, a félrevezetés és félretájékoztatás visszaszorítása fontos elemei a sajtószabadság biztosításának.
A demokrácia alapját az a jog adja, amely biztosítja a jól informált lakosság oldaláról a szabad véleménynyilvánítást. A média és az újságírók a hírek és különböző vélemények terjesztésével fontos szerepet játszanak egy adott társadalom életében, különösen olyan válságidőszakban, amit a pandémia megjelenése óta vagyunk kénytelenek átélni és megélni” – írja a Sajtószabadság napja alkalmából a Magyar Lapkiadók Egyesülete.
A szervezet szerint a válsághelyzetek gyakran az igazság pillanataivá válnak. Ami ma koronavírus járvány alatt mindenkit megérinthetett, az a közjótól való nagyon komoly függése volt. Olyan közjavaktól, mint a víz, a közösségi közlekedés, az egészségügyi infrastruktúra… olyan alapvető közjavaktól, amelyekről hajlamosak vagyunk elfelejteni, mennyire létfontosságúak. A közjavak közé tartozik az információ is, a megbízható és pontos információhoz való hozzáférés még soha nem volt fontosabb, mint manapság. „A híreknek meg kell felelniük a tényeknek és a megfelelő forrásokból kell származniuk, mert az álhírek ugyanolyan gyorsan terjednek, mint a vírus maga és nagyon sok kárt okozhatnak, nem csak a demokráciának, de az életünknek is. Az újságírók az első sorokban küzdenek ebben a csatában. De nem harcolhatnak egyedül: ha a közjavakról van szó – a társadalmunk alapjairól – akkor minden állampolgárnak megvan a maga szerepe. Csak a közvélemény teljes támogatásával tudnak az újságírók megfelelni a társadalom követelményeinek. Az újságírók döntő szerepet játszanak az arról szóló eszmecsere előmozdításában, hogy a társadalmak miként készülhetnek fel jobban az előttünk álló kihívásokra, és végső soron hogyan válhatnak biztonságosabbá, virágzóbbá és fenntarthatóbbá” – írta az MLE.
A szervezet közlése szerint a demokratikus közvélemény alakulásában központi szereppel bíró sajtón keresztül az újságírók tevékenységének egyik lényegi eleme a közéleti események nyilvánossághoz való közvetítése. A média a modernkori nyilvánosság fő letéteményese, nélküle teljes mértékben elképzelhetetlen a demokratikus társadalmi tanácskozás működése. A sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése. Nemcsak annak van jelentősége, hogy a közügyek vitájához tartozó információk terjesztése a sajtó alkotmányos küldetése, hanem annak is, hogy a demokratikus vita többi résztvevőjének pedig joga van ehhez a tájékoztatáshoz. Különösen fontos tehát, hogy a sajtó a közvita számára releváns körülményekről minél szabadabban és objektíven, torzítások nélkül számolhasson be.
