A 2020-as mérési eredmények a korábbi trendet folytatva a szabadidős kerékpáros forgalom nagymértékű, átlagosan 17 százalékos növekedését mutatják – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízásából országszerte több mint 100 helyszínen elvégzett kerékpáros forgalomszámlálás adataiból. Új jelenség, hogy tavaly a hétköznapi forgalom is jelentősen megélénkült, nyáron mintegy 26, ősszel pedig több mint 30 százalékkal.
A változás összefügghet azzal, hogy a koronavírus megjelenése miatt sokan a tömegközlekedési eszközök helyett ültek biciklire. Megyei összevetésben jól kirajzolódik, hogy a nagy kiterjedésű síkvidéki területekkel és tömegeket vonzó turisztikai célpontokkal rendelkező megyékben továbbra is az átlagosnál magasabb a kerékpáros forgalom. A hivatáscélú kerékpározás nagyobb arányban van jelen az Alföldön, míg Fejér, Somogy és Zala megyékre a szabadidős kerekezés túlsúlya jellemző – írja beszámolójában az MTI.
Az egyes mérőpontokat vizsgálva a vidéki Magyarország kerékpáros főutcájának a békéscsabai Andrássy út tűnik, ahol három nap alatt 13 459 biciklistát számoltak meg. A képzeletbeli dobogó alsóbb fokain is a keleti országrész nagyvárosai állnak, a szegedi Oskola utca (8334) után a debreceni Kossuth tér (7375) következik. Nyugaton a nagy tavak viszik a prímet, a fonyódi Fürdő utca (4891) mögött a Velencei-tó menti Pákozd-Dinnyés a második (4652), aztán újra a Balaton jön, a siófoki Baross hídon megfordult 4378 kerekessel. A nyugati országrész legforgalmasabbnak bizonyult, nem vízparti helyszíne a szombathelyi Szent Márton utca (4330), az első ötbe itt még a 2020-as Év kerékpárútja cím nyertesének, az Által-ér völgyi kerékpárútnak a tatai vége is befért (3982).
A legnagyobb, 76 százalék feletti átlagos növekedést a Balatonnál és a Tisza-tónál volt.
