A 3G mobilhálózatok fölött eljárt az idő, az újabb generációs hálózatok felülmúlják ezt a technológiát a felhasználói élmény, a spektrum- és energiahatékonyság szempontjából is, mégsem lehet attól egyik napról a másikra búcsút venni. Erről szólt az az online kerekasztal-beszélgetés, amelyen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a távközlési szolgáltatók képviselői közösen vettek részt május 13-án, a távközlés világnapján megrendezett online szimpóziumon. Az eseményen a hírközlés előre látható trendjeit is elemezte egy előadásban az NMHH szakértője.
A 3G-, azaz a harmadikgenerációs hálózatok fenntartása költséges, a hálózat lekapcsolása tehát rengeteg erőforrást szabadítana fel az új, hatékonyabb és fejlettebb hálózatok fejlesztésére, tekintve, hogy a 3G a hazai mobiladat-forgalom kevesebb, mint 5 százalékát adja. Ehhez azonban figyelembe kell venni a lakossági, vállalati, szolgáltatói és hatósági szempontokat is. Erről szólt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen részt vett Hegedűs András, a Telekom szabályozási szakértője, Bóday Tamás, a Huawei integrált szolgáltatások igazgatója, Kovács Ákos, a Vodafone Vállalati termékfejlesztési és elemzési igazgatója, Drozdy Győző, a Telenor tanácsadója, Kollár Péter, az NMHH Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztályának közgazdasági szabályozási munkatársa – a beszélgetést Both Vilmos, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnökségi tagja moderálta.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a 3G-szabvány már a bevezetésekor sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – többek között ez is az oka, hogy nem a 2G kivezetéséről tanácskoznak. A hazánkban példaértékű lefedettséggel bíró 4G spektrumhatékonyabb, azaz frekvenciaarányosan nagyobb adatátvitelt tesz lehetővé, és energiahatékonyabb, tehát környezeti szempontokból is előnyösebb. A megfelelő készülékkel nagyságrendekkel jobb felhasználói élményt tesz lehetővé. Ki az, aki mindennek ellenére mégis a 3G-t használja? A lakosság köreiből azok, akik elsősorban hanghívásra használják a készüléket – a telefonálást viszont a 2G-hálózat is megoldja. Akik pedig eleve nyitottak vagy nyitottá tehetők az internet előnyeire, azoknak szól a szélessávú mobilnet előnyeit bemutató edukációs NMHH-kampány, a Netre Fel!, amelynek központi eleme a www.netrefel.hu tematikus honlap. A kampányt a szolgáltatók képviselői egytől egyig üdvözölték, hiszen a technológia előnyeivel tisztában levő felhasználók már váltottak, kreatív kihívás tehát azokat elérni, akik még nem tudják, mit nyerhetnek a 4G-vel.
Nem egyik napról a másikra tűnik el: a gépek közötti kommunikációra is megoldás kell
A beszélgetésben a lakossági felhasználók mellett a szakemberek foglalkoztak a 3G-t is érintő jelenlegi másik fő felhasználási területtel, a gépek közötti (M2M) kommunikációval. A résztvevők szerint – mivel ez a felhasználási terület általában kis adatforgalommal jár, a készülékek pedig hosszú élettartamra tervezettek és gyakran nehezen hozzáférhetők (beágyazottak vagy éppen a földbe ásottak) – ezen a téren sok esetben még mindig teljes értékű megoldást nyújt a 2G-szolgáltatás adatátviteli megoldása, akár a 2,5G-nek hívott GPRS, akár a 2,75G-nek nevezett EDGE. A 2G véges kapacitása miatt azonban fontos, hogy azok az eszközök, amelyeket a 4G (vagy 5G) felé lehet terelni, azok a modernebb technológiát használják, már csak utóbbinak az adatátvitel szempontjából kisebb fajlagos energiaigénye miatt is.
A hírközlési hatóság néhány hónappal ezelőtt felhívta az érintett állami szervek, állami vállalatok és önkormányzatok, valamint a legforgalmasabb készülék értékesítők figyelmét, hogy készüljenek fel a 3G kivezetésére. Vegyék számba, hogy milyen informatikai, távközlési megoldásaik használják ezt a technológiát és gondolják át, azok hogyan fognak üzemelni a hálózatok lekapcsolása után. A hatóság arra is javaslatot tett, hogy a jövőbeli beszerzéseik során már csak jövőálló technológiával (4G és 5G) működő eszközökre kérjenek ajánlatokat.
És hogy pontosan mikor jön el a 3G utolsó napja? Konkrét dátum nem hangzott el egyik mobilszolgáltatótól sem, a hírközlési hatóság pedig nem írhat és nem is ír elő ilyen határidőt, a megszerzett frekvenciajogosultságokkal ugyanis a szolgáltatók szabadon gazdálkodnak. A szolgáltatók ügyfeleik érdekeit szem előtt tartva előre láthatóan több lépésben, fokozatosan kapcsolják le a 3G-s hálózatokat, körültekintő egyeztetések után.
A szélessávú hozzáférés minden formája a létbiztonságunk alapja lett
A virtuális konferencián Bartolits István, az NMHH Technológiaelemző Főosztályának vezetője is előadott „Tájkép járvány után – súlyponteltolódások az infokommunikációban” címmel. Előadásában a távközlési ágazat jövőjének előre látható trendjeit elemezte. A szakember hangsúlyozta, tavalyi prognózisaiból a legtöbb valahol az enyhe és a mérsékelt verziók között félúton vált valóra: gazdaságilag 56 milliárd dollárral, 3,5 százalékkal esett vissza az ágazat. A visszaesés ledolgozása mintegy két évet fog igénybe venni. Ugyanakkor bizonyos területeket a Covid érintetlenül hagyott (a vezetékes szélessávú hozzáférések és a tárgyak internete terén például az eddigi növekedési trendek folytatódtak), megint más téren pedig épp a járvány adott új lendületet a fejlesztéseknek.
Az online szórakozási formák (a streaming és az online gaming), a céges felhőalapú, otthoni munkát támogató megoldások terén például egy év alatt több évnyi fejlődést tapasztalhattunk. Hosszútávú következményként két gondolatot fogalmazott meg. Az első, hogy a jövőben a szélessávú hozzáférés már nem csak egy réteg igénye, hanem a biztonságunk alapja lesz. Még fontosabbá válnak az optikai hálózatok és a DOCSIS 4.0 is megjelenik majd a kábelpiacon. Az 5G rendszerek elterjedése mellett pedig már intenzíven készül a 6. generációs mobil rendszerek követelményrendszere is. Felgyorsult a szélessávú globális műholdas hozzáférési rendszerek fejlesztése is. A második következmény, hogy sok folyamatot célszerű emberi erőforrások nélkül végezni, mert – mint ez bebizonyosodott – ez egy járvány esetén sokat segít. Így erőteljessé vált a mesterséges intelligencia megjelenése minden téren, így a hírközlésben is. Az automatizált gyártás pedig a nem-nyilvános 5G hálózatok kiépítését is előtérbe hozza az iparban és más, földrajzilag koncentrált helyszíneken.
Bartolits István szerint további jelentős tartalékok vannak a távközlési cégek számára a távegészségügy és a távoktatás ágazataiban. Utóbbi már most is működik, de a hagyományos, jelenléti oktatásnál kisebb hatékonysággal – ez pedig a jövőben akár meg is fordulhat. A közeljövő további fejlesztéseinek nagy lökést adhat, hogy az elmúlt egy év kényszerű megoldásai ugrásszerűen megnövelték a virtuális szolgáltatások elfogadottságát.
