A magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, viszont másfél millió ember semmilyen módon nem internetezik. Az utóbbi csoportba kerülést leginkább az életkor és a vagyoni helyzet befolyásolja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív kutatása szerint.
A felmérés alapján a háztartások 71 százalékában van vezetékes internet, amellyel adatkorlát nélkül, akár nagyképernyővel (vagyis asztali számítógéppel, laptoppal vagy táblagéppel), kényelmesen tud egyetlen előfizetéssel egyszerre több ember internetezni. További 2 százalékban van helyette nagyképernyős, nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a mobiltelefonos internet mellett a háztartások közel háromnegyedében van nagyképernyős, számítógépen használható internet. Ez azt jelenti, hogy 1,1 millió háztartásban csak mobiltelefonon vagy sehogy sem tudnak internetezni.
Ahol nincs magasabb végzettségű a családban, mint az általános iskola nyolc osztálya, ott csak a háztartások negyedében van nagyképernyős internet, míg ahol legalább egy diplomás családtag is él, már kilenctized az internetesek aránya. Akik pedig a vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartoznak, közülük csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, míg a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék).
A vezetékes nettel nem rendelkező háztartások zömében – 74 százalékukban – úgy nyilatkoztak, azért nem akarnak ilyet használni, mert nincs rá szükségük: helyettesítik telefonos mobilinternettel vagy egyáltalán nem neteznek. A világháló mellőzése a 14 éves és idősebb népesség 18 százalékára igaz, vagyis másfél millió ember nem használja az internetet Magyarországon. Ezt a jelenséget több társadalmi jellemző is befolyásolja, legnagyobb szerepe az életkornak és a vagyoni helyzetnek van. Negyven éves kor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka. A háztartásuk tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága szerint a társadalom felső harmadába tartozók is szinte kivétel nélkül használják a digitális lehetőségeket, miközben a legalsó harmadba tartozóknak csak kevesebb mint a fele (44 százalék).
Ha az anyagi helyzet és az életkor együttes hatását nézzük, akkor az látható, hogy a fiatalok esetében eltűnik a jövedelmi helyzet hatása: ők lényegében bármilyen élethelyzetben vannak, de mindenképpen interneteznek valahol. A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása: akik jól élnek, lényegében mind használják a világhálót, a közepes és rosszabb helyzetűek közül viszont minden hetedik már kimarad belőle. Az időseknél a jövedelmi helyzet és a kor is együttesen fejti ki hatását: még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig a 40 százaléka.
A digitális világból való kimaradás legfőbb oka, hogy sok idősnek a náluk fiatalabbak még mindig nem tudták kellően érthetővé és vonzóvá tenni az internetet. A nem-internetezők leggyakrabban – 74 százalékban – azzal magyarázták a kimaradásukat, hogy nincs szükségük rá, ők viszont túlnyomó részben (81 százalék) idősek. Sokan említették (62 százalék), hogy nem értenek hozzá, de ők is szinte kizárólag (88 százalék) idős emberek.
A megkérdezettek 29 százaléka úgy véli, nem tudnák folyamatosan fizetni az internetszámlát, illetve megfelelő eszközt sem tudnak venni hozzá. Ők rendszerint a legszegényebb (86 százalék), legalacsonyabb jövedelmű családok tagjai (76 százalék).
