A cégvezetők többsége a pandémia miatti változások okán úgy vélik, hogy alapjaiban kell átalakítani a munkavégzést – derült ki a Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2021 felméréséből, amely a szcenárióalapú gondolkodás versenyelőnnyel kapcsolatos szerepéről is képet adott. (x)
A tizenegy éves múltra visszatekintő Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek kutatásában idén először került túlsúlyba az üzleti vezetők véleménye, reflektálva a 2020-as esztendő kihívásaira. Mivel a kutatás adatfelvétele 2020. szeptembere és októbere között zajlott, a koronavírus-járvány tapasztalatai erősen éreztetik hatásukat: a válaszadók szerint a COVID-19 első és második hullámával terhelt 2020-as év legfontosabb tanulságai közé sorolandó, hogy a vészhelyzeti forgatókönyvek valódi értelmet nyertek, a munkavállalói egészség és biztonság felértékelődött, valamint, hogy két hónap alatt két évnyi digitalis transzformáció zajlott le a szervezetekben. Utóbbin kár csodálkozni, hisz az online elérhető szórakozási formák, mint az online szerencsejáték és a sportfogadás, így a Zulabet is előtérbe kerültek a járvány következtében.
A szcenárióalapú gondolkodás versenyelőnyt jelent
Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója szerint általános tanulság, hogy azok a szervezetek tudták sikeresen venni a hirtelen jelentkező változásokat és kihívásokat, amelyekre az ambícióközpontú gondolkodás a jellemző – ők eredményesebbek voltak, mint azok, akik túlélő gondolkodásra váltottak a hatások következtében. “Várhatóan a jövőben is szembesülünk hasonló helyzetekkel, és ezekben az ambíció fókusz segíthet jobban helytállni” – mondta a szakember.
Mint az fentebb olvasható, a vezetők véleménye szerint a szcenárióalapú gondolkodás versenyelőnyt jelent, mivel segítette a gyors alkalmazkodást, de előtérbe került a munkavállalók egészsége is, aminek köszönhetően a humán fókusz erősödésének trendje kapott újabb lendületet. Közben pedig a szervezetek olyan transzformációkat valósítottak meg, amelyeket korábban csak évek horizontján terveztek.
Két szervezeti hozzáállás jellemző
A felmérés eredményei alapján két alapvető szervezeti hozzáállást – a túlélőt és az ambíciózust – lehet megkülönböztetni. Előbbit a rövidtávú gondolkodás jellemzi, amely a változásokra és új hatásokra zavaró tényezőként tekint. Az ebben a modellben működő szervezetek fókuszában az áll, hogy minél gyorsabban túljussanak a helyzeteken, és működésük visszatérjen a megszokott kerékvágásba. A felmérésből kiderült, hogy a járvány okozta környezeti körülmények között az ambiciózus hozzáállást képviselő szervezetek voltak sikeresebbek, amelyekről elmondható, hogy a változásra katalizátorként tekintenek, tudatosan arra törekedve, hogy a jövőjüket maguk alakítsák, és a lehetőségekből kihozzák a maximumot.
A szcenárió fókuszú gondolkodás egyébként mind jobban erősödik az üzleti vezetők körében is: a Deloitte felmérése alapján jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik elkezdtek forgatókönyvekben gondolkodni: a világjárvány előtti 23 százalékról 47 százalékra nőtt az arányuk. Ezzel párhuzamosan erősödik az a nézet is, hogy radikálisan újra kell gondolni a munkavégzést. (x)
