Jelentősen megemelte idei növekedési előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt., míg korábban 4,3 százalékos bővüléssel számoltak, a friss prognózis szerint a fejlődés akár 7 százalékos is lehet. Ennek alapja a válságból való, vártnál gyorsabb eddigi kilábalás, az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve tartó gyors növekedés, a járvány harmadik hullámának kifutása és a gazdasági várakozások kedvező alakulása.
A világgazdaságban a korábban gondoltnál gyorsabb növekedés és áremelkedés, növekvő deficit és differenciálódás várható. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az EU összevont GDP-dinamikája 2021-ben várhatóan 4,2% lesz, az azóta napvilágra került információk azonban ennél gyorsabb növekedést valószínűsítenek. A globális gazdaság és az egyes országok gazdasági növekedésének fő kockázata az oltási programok hatékonysága, a járvány újabb hullámának kialakulása, illetve e folyamat most gondoltnál gyorsabb lecsengése. Kérdéses a háztartások fogyasztási és megtakarítási hajlandóságának alakulása.
Az EU konjunktúraindexe már tavasszal elérte a járvány okozta válság előtti szintjét, majd májusban hároméves csúcsára került. A GKI konjunktúraindexe májusban és júniusban ugyancsak elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét.
Miközben a gazdaságpolitikában folytatódik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, éles vita alakult ki a Pénzügyminisztérium és az MNB között a magas államháztartási hiány inflációs hatásáról. A választások előtt a kormánynak egyaránt politikai érdeke a gyors növekedés és a minél kevésbé magas infláció. Feltehetőleg ezzel magyarázható a kormányzat gazdasági „kétfejűsége”. A valóban irreális mértékben magas 2022. évi deficitet a választások után feltehetőleg haszontalan beruházások visszafogásával kell majd kezelnie az akkori kormánynak.
A beruházási aktivitás idén eddig csak a költségvetési és a háztartási szektorban erősödött, a vállalkozói szférában még nem. Idén a reálkereset és a reálnyugdíj 4% körüli mértékben emelkedhet (utóbbi a 13. havi nyugdíj első hetének és a nyugdíjprémiumnak köszönhetően). A fogyasztás növekedése a jövedelmek differenciálódása miatt 3,5% körüli lehet.
A GDP várhatóan már idén meghaladja a 2019. évi szintet, az ingatlanszektor kivételével minden ágazatban növekedés várható. Az iparban a bruttó termelés kissé 10% fölött, az építőiparban 8-9%-kal bővülhet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése 5% fölött lehet. Az áru- és szolgáltatásexport várhatóan mintegy 1,5 százalékponttal bővül gyorsabban az importnál, a cserearányok, főleg az olaj árának emelkedés miatt mintegy 1%-kal romlanak. A teljes külkereskedelmi aktívum 10 milliárd euró körüli lehet.
A foglalkoztatásban a tavalyi jelentős, ám a GDP-visszaesés mértékétől elmaradó létszámcsökkenést és a munkanélküliség emelkedését idén stagnálás, az év eleji hullámzást a tavasz végétől várhatóan javulás követi. Ha nem robban be újabb járvány, éves átlagban a tavalyihoz hasonló, annál kissé magasabb, valamivel 62% feletti foglalkoztatási ráta, és a tavalyhoz közelálló, 4,1%-os munkanélküliség várható.
A még tavaly kora nyáron elfogadott 2021. évi költségvetés idén tavaszi módosítása a korábban a GDP 2,9%-ára tervezett deficitet jóval e fölé, 7,5%-ra emelte. (Ez alig kisebb a 2020. évi 8,1%-os deficitnél.) Ez megegyezne az EU átlagával, de a régióban a harmadik legmagasabb lenne. A pénzforgalmi hiány a korábbi 1491 milliárd forintról 3990 milliárd forintra emelkedett. A GKI 7,5% körüli GDP-arányos hiányra és 80% alá kerülő államadósságra számít.
A továbbra is élénkítő költségvetési politika következtében a látványos szigorító lépések megkezdését hirdető monetáris politika nem lesz képes az infláció érdemi csökkentésére; éves átlagban 4,2%-os áremelkedés, 1,2% körüli év végi alapkamat és éves átlagban 350-355 forintos euró várható.
A javuló külkereskedelmi egyenleg ellenére az Audi hatalmas, 6 milliárd eurós osztaléka miatt jelentős deficit várható. A GKI ennek megfelelően idén a folyó fizetési mérleg mintegy 4,5 milliárd eurós hiányára (a GDP 3%-a), s a mintegy 4 milliárd euró EU-transzfer ellenére a finanszírozási képesség negatívvá válására (-0,5 milliárd euró, azaz a GDP 0,3%-a) számít.
