Csak júniusban 136 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vett fel a magyar lakosság, ami rekordnak számít a Duna House elemzése szerint. Minden harmadik magyar háztartás törleszt legalább egyfajta hitelt.
A töretlen népszerűségű, otthonteremtési támogatások kapcsán megjelent új hiteltermékeknek köszönhetően több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az április-júniusi időszakban. Ez közel kétszerese a 2020 második negyedévében közvetített hitelek összegének. Az MNB tényadatai szerint idén júniusban is megdőlt minden eddigi rekord, hiszen 136 milliárd forintnál is nagyobb értékű jelzáloghitelt igényelt a magyar lakosság. Ezzel párhuzamosan a lakáspiac is pezseg, amit a rendkívül erős tavaszi tranzakciós adatok támasztanak alá. A szakértők szerint ráadásul bőven van még tér Budapesten is az áremelkedésre.
„A felgyorsult piac eredményeképpen az ügyfelek a kényelem és a speciális szaktudás felé fordultak, hiszen mindenki tapasztalja, hogy egy lakásvásárlás milyen összetett tudást igényel. Többségük így pénzügyi szakértő segítségét kéri a hitelezési folyamat elindításában” – árulta el Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. „Nem meglepő tehát, hogy piaci tapasztalatunk alapján az ügyintézések 65%-a ma már az ügynöki hálózaton keresztül zajlik, míg a direkt a bankba „besétálók” csak 35%-át teszik ki a megkereséseknek. Ami a hitelek nagyságát illeti, a budapesti igénylők többsége 20 millió Ft feletti összegre szerződött le a pénzintézetekkel, vidéken viszont inkább 10-15 millió forintot vettek fel az ügyfelek 2021 második negyedévében.” Ráadásul a hitelügyletek 29,2%-a mellé adtak be CSOK-igényt – elsősorban használt lakás vásárlásához –, jellemzően inkább a keleti (32%) és nyugati (40%) régióban, mint a fővárosban (24%). A másik kedvelt otthonteremtési támogatás a Babaváró hitel, amely idén június végéig összesen közel 1,3 milliárd forintot tett ki.
Az átlagos hitelnagyság tekintetében folytatódik a 2020 harmadik negyedévétől tartó csökkenő tendencia a fővárosban. Az előző negyedévhez képest is több mint félmillió forintos eltérést jelez a mutatószám (17,8 millió Ft), ami így a koronavírus kirobbanásakor tapasztalt, 18-18,5 millió forintos átlagérték alá süllyedt. Az elmúlt év azonos időszakához képest jelentősen, 36%-kal nőtt meg a felvett hitelek összege hazánk keleti régiójában, míg Nyugat-Magyarországon továbbra is 12,5 millió Ft közeli az átlagos hitelnagyság.
A legtöbben még mindig 20 éves futamidővel számolnak hitelfelvételnél, ugyanakkor a fővárosban nőtt a 25 éves futamidejű hitelek aránya (25%), vidéken pedig inkább rövidtávon – 10 éven belül – szeretnék megoldani a kölcsön visszafizetését az ügyfelek. A hitelügyletek szinte teljes egésze biztonságosnak tekinthető, hosszú kamatperiódusú konstrukcióban valósult meg. A legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya továbbra is a legmagasabb, Budapesten 85, keleten 86, nyugaton pedig 79%. Ugyanakkor kiemelendő, hogy teljesen eltűntek az 5 évnél rövidebb, kockázatosabb kamatperiódusú jelzáloghitelek a piacról. A hitelfedezeti mutató (LTV) pedig 6 százalékponttal, 40%-ra csökkent országos szinten, az idei második negyedévben, ami azt mutatja meg, hogy átlagosan az ingatlanügyletek 40%-át hitelből, 60%-át pedig saját erőből finanszírozzák a vevők.
