Az idei harmadik negyedévben öt perccel nőtt a napi tévénézési idő a teljes népesség körében a Nielsen Közönségmérés adatai szerint és elérte a 4 óra 32 percet. A filmek és sorozatok miatt ülünk le leginkább a képernyő elé, de a tévézési idő mintegy ötöde reklámokra és ajánlókra megy el.
A tévére szánt időnk 37,8%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,67 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 10 percet el is töltött ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 50 percet szántak a nézésükre – derül ki a Nielsen harmadik negyedéves elemzéséből.
A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,5 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,5 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 37 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.
A hírcsatornák együttesen 7,3%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami megfelel a szokásos trendeknek. Napi átlagos elérésük közel 2,13 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 21 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.
A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,25 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 8 perces csökkenést jelent 2020 harmadik negyedéhez képest.
A sportcsatornák közönségaránya 5,4% volt az idei harmadik negyedévben, amely a tavaly mért értékhez képest 1,8 százalékponttal magasabb, naponta átlagosan több mint 1,5 millió nézőt értek el, negyedmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 1 óra 17 percet szánt rájuk, ami 16 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg a nyári sporteseményekkel, hiszen a Labdarúgó EB időszaka érintette a harmadik negyedév elejét, és a tokiói Olimpia is ekkor került megrendezésre.
A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,8%-át képviselte az idei harmadik negyedévben, ami 2,7%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez félmillióval több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami 7 perccel több, mint 2020-ban.
Tarolnak a sorozatok és a filmek
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak. A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is igen hasonló mértékben, 27,3%-ban részesedtek.
A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,3% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,2%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 13,5%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 8,8%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le a harmadik negyedévben.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,5%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,4%-ot – szántunk a hírműsorokra. A sportműsorok a sugárzási időből 8%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 7%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (4,1%) közel kétszerese. Ez a növekedés részben az idén megrendezett Labdarúgó EB és Olimpia közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyeket 1 évvel korábban a Covid helyzet miatt nélkülöznünk kellett, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben kerültek adásba.
Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,9% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,7% volt.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte (24,7%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,1%), mely azt is jelenti, hogy a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.
Ömlik a reklám
A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. július - szeptember között naponta átlagosan 44 076 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 7 500 db reklámfilmmel több 2020 harmadik negyedévéhez képest, jelentősen meghaladva ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.
A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 harmadik negyedévében, ami napi 139 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 3 perccel és 17 db reklámfilmmel több, mint 2020 azonos időszakában, és 2019-hez képest is 2 perces növekedést és +11 megtekintett reklámfilmet jelentett.
A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszer-kereskedelem, az egyéb gyógyhatású készítmények és a fájdalomcsillapítók/nyugtatók termékosztálya áll, őket követik az egyéb kereskedelem és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
