Mindenki ismeri a mondást, miszerint a Földet nem az őseinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől kaptunk kölcsön. Jane Goodall etológus új könyvében ennél jóval keményebben fogalmaz. Gyermekeink, unokáink jövőjét szerinte elloptuk – hiszen azt, amit kölcsönveszünk, egy ponton vissza is adjuk, a kihalt fajokról vagy a kiirtott esőerdőkről ez azonban aligha állítható.
Függetlenül attól, hogy kölcsönvételnek nevezzük vagy keményebben fogalmazunk, egy biztos: az emberek többsége a sajátjánál jobb életet remél a gyermekének. Azt szeretnénk, ha az utódainknak egészséges, biztonságos és lehetőségekkel teli életük lenne. Ehhez pedig nem elég, ha csak „visszaadjuk” a bolygót. Jobbá is kell tennünk.
Hogy ez pontosan mit jelent, országonként eltérhet, hiszen míg a fejlett világban mára egyértelművé vált, hogy a „több” nem mindig egyenlő a boldogabbal, addig számos olyan ország van, ahol a tiszta ivóvíz sem elérhető sokak számára. Lássuk, mit tehetünk itt, innen, Magyarországon!
Tényleg szuperek a szuperételek?
Egy ideális világban minden, ami egészséges, az egyben fenntartható is, ez azonban a valóságban távolról sincs így. A quinoa például gazdag ásványi anyagokban és fehérjeforrásnak sem utolsó, a 2010-es évekre viszont annyira trendi lett a fejlett országokban, hogy a peruiak és bolíviaiak már nem győzték kifizetni az árát – pedig előtte több száz éven keresztül fogyasztották. Szintén egy távoli országban élő ember gondjai szaporodhatnak, ha sok kesudiót fogyasztunk. A kesu héja anacardic savat tartalmaz, ami mérgező, allergiát, bőrkiütést és légzési nehézséget okoz. Ahhoz, hogy a kesudió hozzánk bezacskózva jusson el, valakinek meg kell tisztítania; azok az indiai, vietnámi munkások, akik ezt a feladatot elvégzik, kockáztatják egészségüket, és gyakran egyébként is embertelen körülmények között dolgoznak.
Ha egy-egy élelmiszer a világ sok táján egyszerre válik felkapottá, az akár drámai következményekkel is járhat: gondoljunk csak az erdőirtásokra, a kimerülő termőföldekre, és persze arra az elképesztő mennyiségű szén-dioxid-kibocsátásra, amíg egy termék eljut például Dél-Amerikából Európába. Nem csak az lehet szuperétel, ami több ezer kilométerről érkezik: a hazai törökmogyoró is ugyanolyan finom, mint a kesu, és a lenmag sem kevésbé egészséges, mint a chiamag.
Az egészséghez nélkülözhetetlen közeg: tiszta víz és levegő
A természet és az egészség más módon is kéz a kézben járnak. Mindannyian tudjuk például, mennyire jót tesz a közérzetünknek és a (mentális) egészségünknek a természetben töltött idő – ehhez persze elengedhetetlen, hogy olyan állapotban tartsuk meg erdőinket, vizeinket és hegyeinket, hogy még évszázadok múlva is megcsodálhassuk őket.
Hasonló elvek miatt fontos az is, hogy ne csak a nemzeti parkjainkat tartsuk tisztán, hanem a városainkat is. A légszennyezettség az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázat, szerte a világon évente hétmillió korai halálesetet okoz. Többek között emiatt is életbevágó, hogy alapjaiban változtassunk azon, ahogy a városainkat használjuk.
Ha szeretnél többet megtudni arról, hogyan kapcsolódik össze az egészségünk és a jóllétünk a fenntartható jövővel, látogass el a Planet Budapest 2021-re, a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényére. Találkozzunk 2021. november 30. és december 5. között a Hungexpón!
