A magyar gazdaság 2021. évi pályája növekedési szempontból kedvezőbben alakult, mint amire a nyár elején módosított 2021. évi költségvetés számított. Ugyanakkor az egyensúlyi viszonyok a tervezettnél sokkal kedvezőtlenebbek lettek, az infláció és az államháztartás pénzforgalmi hiánya megugrott, a forint gyengült, a külső egyensúly jelentős passzívumba fordult. Az eltérés jelentős részben a korábban gondoltnál is jobban túlhajtott választási, keresletélénkítő gazdaságpolitikára vezethető vissza, de fontos szerepe volt az EU-val kiéleződött, s a transzferek visszatartásához vezető konfliktusnak, valamint a világgazdasági folyamatok magyar szempontból kedvezőtlen jelenségeinek, így az energia-áremelkedésnek és az ezzel is összefüggő cserearányromlásnak, a chiphiányban kicsúcsosodó globális ellátási zavaroknak is.
A járvány okozta válságból való kilábalás 2021-ben abban az értelemben megtörtént, hogy a magyar gazdaság GDP-termelése meghaladta a járvány előttit. Ez már önmagában előrevetíti a növekedés lassulását. A 2021. évi 6,7%-os növekedés után 2022-ben 4,7% körüli növekedési ütem várható. Ezt valószínűsíti, hogy az egyensúlyi helyzet javítása szükségképpen a keresletösztönzés, ezen belül a lakosság számára kevésbé fájdalmas beruházások visszafogását igényli. A kormányzat néhány kis lépést már tett ennek érdekében (például egyes beruházások halasztása), s a monetáris politika szigora is kezd érdemibbé válni a markánsabb kamatemelés, az állampapír- és vállalati kötvényvásárlás bejelentett megszüntetése formájában. Ha valóban sor kerül érdemi korrekciós lépésekre, akkor a GKI mostani előrejelzésénél lassúbb növekedés és kedvezőbb egyensúlyi helyzet alakulhat ki, ami kívánatos lenne a fenntartható egyensúly szempontjából. A társadalom- és gazdaságpolitika változását indokolja az EU-val kialakult feszült, jelentős anyagi veszteséggel fenyegető viszony rendezésének, a magyar álláspont felülvizsgálatának szükségessége is. Az elmúlt évtized magyar gazdaságpolitikája folytathatatlanná vált, érdemi változások azonban csak a választások után várhatók.
Az európai gazdasági kilátások – a negyedik járványhullám okozta gazdasági és társadalmi problémák ellenére - továbbra is kedvezőek, az EU konjunktúraindexe novemberben hibahatáron belül csökkent, augusztus óta egy szűk, magas sávban ingadozik. A GKI konjunktúraindexe decemberben nyári szintjére csökkent. Minden ágazat bizalmi indexe csökkent, a fogyasztóké viszont a novemberi nagy zuhanás után javult. A cégek foglalkoztatási hajlandósága erős, de csökkenő, áremelési törekvése erősödik, a magyar gazdaság jövőjét pedig pesszimistán látják. A fogyasztók e témákról viszont a novemberinél optimistábban vélekednek.
A GDP az első három negyedévben összesen 7,1%-kal emelkedett 2020 azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben az ipar és a külkereskedelem szerepe markánsan csökkent, s ez várható az idei utolsó negyedévben is. A GKI a negyedik negyedévben 4,5-5% közötti, s így 2021 egészében 6,7% körüli gazdasági növekedésre számít, ami lényegében azonos a Pénzügyminisztérium prognózisával. 2022-ben 4,7%-os növekedés valószínű. A magyar növekedés 2021-ben várhatóan a régió élmezőnyébe fog tartozni, 2022-ben azonban csak gyenge közepes lesz az egyensúlyi problémák kezelésének szükségessé miatt.
2021-ben az átlagos reálkereset 3,5%-kal, a reálnyugdíj (a magas nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetése következtében, a tényleges inflációtól kissé elmaradó viták ellenére) 4%-kal emelkedik, a reáljövedelem várhatóan 4, a lakosság fogyasztása 3,5%-kal (de ezen belül a vásárolt fogyasztás ennél gyorsabban) nő. 2022-ben a bruttó keresetek átlagosan a minimálbérnél kevésbé, mintegy 14%-kal emelkednek, ami 8-9%-os reálkereset-emelkedést eredményez. A nyugdíjak reálértéke 6%-kal nő. A reáljövedelmek 7% körüli emelkedése mellett a fogyasztás 4,5%-kal bővül. A beruházások 2021-ben 8, 2022-ben 4%-kal emelkedhetnek. Egy radikális gazdaságpolitikai szigorítás ennél alacsonyabb ütemhez is vezethet.
Az infó-kommunikációs, a pénzügyi és a kereskedelmi ágazat már 2020-ban sem esett vissza, 2022-re pedig a turizmus, a szórakoztatóipar és a már harmadik éve csökkenő teljesítményt nyújtó mezőgazdaságon kívül minden ágazat eléri a válság előtti GDP-szintjét. 2022 egyik nagy kérdése, hogy mennyre talál magára a magyar ipari export, ami jelentős részben a globális termelési láncok helyzetétől függ. A foglalkoztatottak száma 2021-ben és 2022-ben is várhatóan 0,5%-kal emelkedik, a munkanélküliségi ráta pedig 4% körüli lesz.
A bankok vállalati és lakossági hitelállományuk növelését tervezték és tervezik 2021-22-ben. Ugyanakkor a kamatok emelkedése, a törlesztési moratórium jövő év közepi teljes kifutása a már meglevő hitelportfólió romlását, a hitelkereslet megfontoltabbá válását vetíti előre, igen nagy differenciálódás mellett.
Az államháztartás pénzforgalmi deficitje azonban már november végén 3931 milliárd forint, vagyis csaknem az egész évre tervezett összeg volt, részben az EU-transzferek csúszása következtében. A kormány decemberben 350 milliárd forint értékű beruházás halasztásáról döntött, s levette a napirendről a Budapest Airport költségvetésben egyébként nem szereplő 2021. évi megvásárlásának tervét. Lehetséges, hogy az év végi költekezés is kisebb lesz a korábban gondoltnál. Az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási deficit várhatóan a tervezett 7,5% körül fog alakulni, ami Románia után a második legmagasabb lenne a régióban. A választási osztogatás 2022-ben – a nagyobb jövedelemkiáramlás és magasabb infláció hatását is figyelembe véve – mintegy 1000-1100 milliárd forinttal emelné a 2022. évi államháztartási hiányt. Emiatt a kormányzat némi, a 2022. évet érintő szigorításba is kezdett a kiskereskedelmi különadó 0,2 százalékpontos (egyébként inflációs szempontból is kedvezőtlen) emelésével. Lehetséges, hogy más ágazati adók emelése is felvetődik. A hiány további lefaragásának fő eszköze az EU-támogatások hazai megelőlegezésének visszafogása, valamint egyes beruházások törlése lehet. Ennek révén a 2022-re előirányzott 5,9%-os GDP-arányos deficit is nagyjából teljesülhet, ami egyébként a régióban így is a legmagasabb lenne.
Az infláció 2021-22-ben egyaránt 5% körüli lesz, az euró árfolyama a 2020. évi 351 után 2021-ben 358, 2022-ben pedig 360 forint körül lehet, miközben az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5%-ot, az infláció kedvező esetben év végére várható értékét.
A folyó fizetési mérleg gyorsulva romlik, a külső finanszírozási képesség azonban a 2021. évi passzívum után – az EU-val folyó viták rendezése, a transzferek folyósítása estén – 2022-ben ismét aktívumot mutathat.
