A legtöbb dolgozó szívesen élne az exit interjú lehetőségével – derül ki a Profession.hu kutatásából. Ez a fórum azonban nem csak a távozó kollégák számára lehet hasznos, hiszen a vállalatok is profitálhatnának a kilépőbeszélgetés során elhangzott információk megszerzéséből és megfelelő feldolgozásából.
Magyarország piacvezető állásportálja, a Profession.hu legújabb reprezentatív felmérésében arra kereste a választ, hogy mennyire terjedt el, illetve mennyire sikeres hazánkban a hivatalos kilépőbeszélgetések gyakorlata. Az exit interjú megtartása nem kötelező, így a munkaadók maguk dönthetnek róla, hogy kíváncsiak-e a távozó alkalmazottaik véleményére.
Az önkéntesség ellenére azonban érdemes bevezeti a vállalati működésbe a kilépő kollégák számára szervezett beszélgetéseket, hiszen ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy feltárjunk olyan folyamatokat, amelyek a hétköznapi működés során rejtve maradnak a vezetők és a HR szakemberek előtt. A beszélgetés során felszínre kerülhetnek olyan tendenciák, amelyek javításával jelentősen növelhető a szervezet hatékonysága és a munkavállalói elégedettség, csökkenthető a fluktuáció. Mindemellett a távozó munkavállaló cég iránti pozitív véleménye is erősíthető, ami támogatja a vállalat jó hírnevét.
Ritkán tartanak kilépőbeszélgetést a hazai cégek, inkább a szellemi munkakörök esetében jellemző
A megkérdezett magyar munkavállalók alig negyede hallott az exit interjú fogalmáról, és inkább a szellemi munkaköröket betöltőknél (52%) és az üzleti szférában dolgozóknál (54%) magas az arányuk. Ezen a körön belül is csak minden harmadik dolgozó vett részt ilyen beszélgetésen. Azok közül a válaszadók közül, akik hallottak már róla, 29 százalékuk jelenlegi munkahelyénél minden esetben megtartják ezt a beszélgetést a távozó kollégával a kilépés előtt, további 32 százalékuk cégénél pedig volt már rá példa, de nem minden esetben élnek a lehetőséggel.
Az exit interjúkat többnyire pozitívan élik meg a munkavállalók
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a megvalósult exit interjúk közel kétharmada kifejezetten eredményesen zajlott: az érintettek pozitív élményként élték meg a beszélgetést távozásukkor, amely során meg tudták osztani az illetékesekkel a gondolataikat. Elenyésző azok aránya (11%), akik viszont úgy érezték, hogy végül szinte semmi érdemleges nem hangzott el ekkor.
A munkavállalók közel fele hasznosnak tartaná, ha a vállalatoknál lehetőség nyílna a távozáskor egy beszélgetésre, ahol mind a két fél elmondhatná a tapasztalatait, meglátásait, illetve nyitott lenne rá, hogy meghallgassa a visszajelzéseket is. Azok körében is népszerű az ötlet, akiknek eddig még nem volt részük exit interjúban: 40 százalékuk jelezte, hogy szívesen részt venne, és mindössze 15 százalékuk reagált e kérdésre inkább elutasítóan.
Változatos okok miatt szeretnének exit interjút a munkavállalók
Azok a válaszadók, akik szívesen részt vennének távozásuk előtt az interjún, többnyire a munkahelyváltásuk okát osztanánk meg az illetékesekkel (54%), ezzel párhuzamosan közel ennyien szeretnének visszajelzést adni korábbi munkaadójuknak az elmúlt, közösen töltött időszakról. Azonos arányban vannak azok, akik arra lennének kíváncsiak, hogy miért válnak meg tőlük, illetve megfelelő lezárásnak, búcsúzásnak tartanák ezt a fajta formális beszélgetést a volt munkaadójukkal (43-43%). A legalacsonyabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a visszajelzést igényelnék e beszélgetés keretében (37%).
Fenntartások a kilépőbeszélgetéssel kapcsolatban
Az exit interjún való részvétellel kapcsolatban félelmek is felmerülhetnek a távozó kollégákban. A válaszadók többsége például úgy gondolja, hogy nem kapna őszinte visszajelzést. A fenntartások második leggyakoribb oka, hogy kellemetlennek (34%), és közel ennyien egyszerűen csak fölöslegesnek gondolják ezt a szituációt. 24 százalékuk úgy véli, hogy nem mondhatná el őszintén a meglátásait. A válaszadók legkisebb csoportja pedig attól tart, hogy akár még negatív következménye is lehetne az ekkor elhangzottaknak.
A munkavállalók többsége (65%) azonban úgy nyilatkozott, hogy e fenntartások ellenére összességében mégis őszintén meg tudná osztani beszélgetőtársaival a tapasztalatait, meglátásait. „A munkaadók és a HR szakemberek feladata, hogy a lehetőségen felül megteremtsék a megfelelő légkört, a bizalmat egy őszinte és retorzió nélküli elbeszélgetésre, amelyben biztonságban érzi magát a távozó kolléga. Az exit interjú előtt fontos eldöntenünk, hogy mi a célunk ezzel a találkozóval, és ennek fényében irányítsuk a beszélgetést. A párbeszéd alapú felállással szemben ugyanis sok esetben érdemes inkább kérdezőként, hallgatóként részt vennie a HR-esnek az interjún, felmérve a távozó munkavállaló élményeit, megszondázni a tapasztalatát a visszajelzései alapján, megérteni, hogy mit visz magával cégünkről. Ilyen esetben nem a konszenzusra törekszünk, nem értékeljük a hallottakat – aminek az ideje a felmondás előtti, közös munka időszakában aktuális – hanem a felhasználható tanulságok levonására összpontosítunk, hogy a jövőben optimalizálhassuk a folyamatokat vállalatunk működésében. Szánjunk időt és energiát a kilépő kollégák megfelelő elbúcsúztatására, mert javunkra válhat” – emeli ki az exit interjú fontosságát Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.