A magyarok többsége jóval több időt tölt a számítógép képernyője előtt, mint a járványt megelőzően – ez derült ki az Ipsos négy országban végzett kutatásából. A Huawei megbízásából készített felmérés szerint a magyar válaszadók fele legalább egy, negyede pedig 3-4 órával is többet nézi a képernyőt – elsősorban a munkájával vagy a tanulmányaival összefüggésben.
A négy országban (Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Finnország) végzett felmérés arra kereste a választ, hogy a járvány milyen hatással volt a képernyő előtt töltött időre, és az emberek tisztában vannak-e azzal, hogy milyen módon védhetik a szemüket? A magyar válaszadók 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több időt tölt a számítógép előtt, mint a járvány előtt. 52 százalékuk csak 1-2 órával, a 25 százalékuk már 3-4 órával, a válaszadók tizede pedig több mint 4 órát nézi többet a számítógép monitorját, mint pár éve. A többség (54 százalék) a munkája vagy a tanulmányai miatt tesz így, és egyébként a válaszadók 58 százaléka a távmunkát, illetve a távoktatást teszi ezért felelőssé.
Észleljük a romlást
A válaszadók többsége (54 százalék) tisztában van azzal, hogy a hosszabb képernyő előtt töltött idő negatív hatással lehet a látásukra, és sokan számoltak be különféle szemproblémákról. A leggyakoribb tünetek a szem fáradtsága (45 százalék), a csökkent látásélesség (23 százalék), valamint a szemszárazság (25 százalék).
Ugyanakkor mindössze a magyarok alig több mint harmada (36 százalék) százaléka tesz is aktívan a szemproblémák megelőzéséért. E válaszadói kör kétharmada hosszabb szüneteket iktat be, hogy a szemfáradságot csökkentse, 40 százalékuk szemcseppet használ, 44 százalékuk pihenteti a szemét, negyedük pedig különféle szemerősítő gyakorlatokat is végez. Amikor az inaktivitás okáról kérdezték, 38 százalékuk ismerte el, hogy nem tudja, hogyan kell ezt csinálni, és minden negyedik válaszadó (41 százalékuk) nyilatkozott úgy, hogy nem tulajdonít ennek jelentőséget, vagy nem érzi szükségét.
Segít a technológia, mégsem ismerjük
A felmérésből kiderül, hogy a túlnyomó többség laptopot használ a munkavégzésére, de a laptopok szemvédő technológiáját alig ismerik. A válaszadók 48 százaléka nem ismeri, a kékfény-csökkentést, háromnegyedük soha nem hallott még a képernyővillogás-csökkentő funkcióról, ahogy arról sem, hogy nemzetközi tanúsítvánnyal látják el a kékfény-csökkentéssel rendelkező, szemet kímélő eszközöket.
Érdekes módon arra a kérdésre, hogy számít-e ezeknek a funkcióknak a megléte egy laptop vásárlásakor, a válaszadók 66 százaléka válaszolt igennel, és csak tizedük nem értett egyet. Azonban nem ez a legfontosabb tényező - a processzor minősége, az ár, a képernyő mérete és az akkumulátor kapacitása nagyobb szerepet játszik a készülék kiválasztásában.