Balogh Petya, a Cápák között közismert angyalbefektetője élesen szembe állította egymással a digitális és vállalkozói készségeket megkövetelő jövőt, illetve a magyar közoktatást a Logiscool videóinterjújában.
A befektető hangsúlyozta a beszélgetésben, hogy a gazdaság digitalizációja folyamatosan gyorsul, valamint az emberi erőforrás és mesterséges intelligencia közötti együttműködés is mélyül. Ez nem a jövő, ez már a jelen. Kiemelte, hogy bár a koronavírus számtalan tragédiával és gazdasági kárral járt, pozitív hozadéka volt, hogy meggyorsította a digitalizáció térnyerését: „Élesben ki lett próbálva a távegészségügy, a távoktatás, a távmunka, az ételrendelés, a nagy bevásárlás, és rengeteg minden, amit előtte félve próbálgatott mindenki, és még évtizedekig félve próbálgattunk volna.”
Elsőre talán paradox módon, de Balogh Petya szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerésével egyre emberközpontúbb is lehet a világ. A távmunka révén ugyanis egy kicsit önállóbbak és egy kicsit felszabadultabbak lettek az emberek a befektető szerint. Míg a rutinmunkák egyre inkább eltűnnek, addig a kreatív megoldásokkal és a személyesebb kiszolgálással kapcsolatos értékek előtérbe kerülnek a jövőben. Mint elmondta: „Sokkal nagyobb igényünk lesz azokra az emberekre a munkaerőpiacon, akik nem robotként viselkednek. Mert mellettük ott lesznek már az igazi robotok is.”
A szakértő arra is kitért, hogy az oktatás a fiatalok jövőbeni boldogulásának a kulcsa, de a közoktatás sajnos nem tud lépést tartani a digitális fejlődéssel. Ez nem csak Magyarországon van így, hiszen a digitális környezet robbanásszerű fejlődésének köszönhetően olyan gyors reagálásra van szükség, amire a közintézmények még nincsenek felkészülve. „Az a szülő, aki a digitalizációról nem vesz tudomást, a gyermeke nevében is lemond arról, hogy az emberiséggel együtt fejlődjön. Ennél jobb, ha a gyermekének lehetővé teszi a tanulást, még ha ő maga be is húzta a kéziféket” – tette hozzá. – „Én 7 évesen kezdtem el a programozással ismerkedni, ami nagyon sokat segített abban, ahogy a világképem alakult. A lányaimat is azért taníttattam programozni, hogy új szemléletet kapjanak; megtanulják, hogy lehet hibázni, és így legyen elég önbizalmuk ahhoz, hogy a bele merjenek vágni új dolgokba.”
A programozás oktatása azért fontos, mert a segítségével a gyerekek elsajátíthatják azt a problémaorientált logikát, a megoldáshoz vezető út kisebb lépésekre bontását, ami a sikeres vállalkozásokhoz is kell. Márpedig, ahogy a befektető kiemelte „…abban, hogy egy ország hová jut el 10, 20 vagy 50 év múlva kulcsszerepe van a vállalkozóknak és a vállalkozásoknak.”
A befektető ennek kapcsán nyomatékosította azt is, hogy a vállalkozó maga az, aki igazán számít: „Azt gondolom, hogy az ötletnek valós értéke nincs is. Az inkább csak egy első fogódzó, hogy merre induljunk el, de utána az utat közösen kell megtennünk. Úgyhogy az elején a legnagyobb hiba, amit el lehet követni szerintem befektetőként, hogyha az ötletekbe szeretünk bele. Holott a végén bármilyen értéket csak az fog teremteni, hogyha maga az ember, akiben megbíztunk, és akinek pénzt adtunk, tudja, hogy mit kezdjen azzal a pénzzel.”
Az eredeti interjú a Logiscool műsorának a keretében készült Rédl Ádám műsorvezetővel.
