Ahogy a lakáspiac egészét, úgy a házgyári otthonokat is a dinamikus növekedés jellemezte 2021-ben. Az előzetes forgalmi adatok alapján várhatóan 20 százalék fölötti tranzakciószám növekedés mellett az országos átlaghoz hasonló mértékű, kétszámjegyű áremelkedésük is arról árulkodik, hogy a népszerűségük töretlen, mára azonban lokációtól függően több mint nyolcszoros különbség is előfordulhat két lakótelepi lakás ára között. Az OTP Ingatlanpont szakértője a KSH és a NAV legfrissebb adatai alapján a lakótelepi ingatlanok piacának aktualitásait vizsgálja.
A 2020-as év megtorpanása után tavaly ismét dinamikusan fejlődött a tágan értelmezett (nem csak panel) lakótelepi lakások piaca. Míg két évvel ezelőtt kismértékben, de csökkent az adásvételek száma, addig 2021-ben a hasonló feldolgozottsági szintű adatok alapján már 20 százalékkal emelkedett a házgyári lakások országos forgalma.
„A lakótelepek a városok tájképének meghatározó elemei, azonban az ingatlanpiac viszonylag kis szeletét képviselik. A KSH adatai alapján, az utolsó lezárt év, 2020 forgalmát tekintve az országos, közel 134 ezer adásvételhez képest körülbelül 17 ezer házgyári lakás cserélt tulajdonost, azaz a teljes forgalom alig 13 százaléka realizálódott ebben a szegmensben” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az alacsony szám a magyarországi településszerkezettel is magyarázható, hiszen míg az Európai Unióban a lakások vannak túlsúlyban, addig nálunk a házak alkotják a teljes lakóingatlan-állomány közel háromnegyedét. További érdekes adalékul szolgál, ha megvizsgáljuk, hogy 2020-ban hol cserélt tulajdonost a legtöbb lakótelepi lakás. A legtöbb, közel 1200 adásvételt Miskolcon regisztrálták, 1000 tranzakció alatt maradt kicsivel Debrecen és Pécs. A teljes fővárosi forgalom megközelítette az 5000 adásvételt, a legnagyobb forgalmú budapesti kerület a III. volt 900 körüli tranzakcióval, a IV. kerületben közel 700, a XV. kerületben pedig 600 adásvételt bonyolítottak le.
A lakótelepi lakások áremelkedése 2021-ben szorosan követte az országos átlagot és éves szinten elérte a 11 százalékot. Így tavaly a lakótelepi lakások átlagos négyzetméterára 395 ezer forint, Budapesten pedig 570 ezer forint volt, olvasható az OTP idei első Lakóingatlan Értéktérképében. A főváros legdrágább kerületei lakótelepi lakások vonatkozásában az elmúlt évben a XI. és a XIII. voltak, 650 ezer Ft/m2 feletti átlaggal, míg a legolcsóbbak a XX. és a XXI., ahol félmillió forint alatti az átlag négyzetméterár.
Az áremelkedés mértékét tekintve ugyanakkor elmondható, hogy továbbra is az olcsóbb területek árai növekedtek nagyobb ütemben. A nagyobb forgalmú budapesti panellakótelepek átlagárai nagyjából a 450-730 ezer Ft/m2 közötti sávban mozognak. A legolcsóbb a XVIII. kerületi Havanna, míg a másik véglet a III. kerületi Kaszásdűlő. Nem paneles építésű lakótelep van ennél drágább is: a XI. kerületi Lágymányosi lakótelepen közelít a 830 ezerhez az átlagos négyzetméterár.
A budapesti átlagárakkal összehasonlítva a vidéki lakótelepek árszínvonalában már sokkal jelentősebb különbségeket lehetett megfigyelni. A legdrágább, Budaörsi lakótelep árszínvonala meghaladta a fővárosi átlagárat is, míg a legolcsóbb, ózdi Béke és Vasvár úti lakótelepek ára és a budapesti csúcstartó között több mint nyolcszoros volt a különbség. 2021-ben a megyeszékhelyek legnagyobb forgalmú lakótelepei közül Debrecen Újkertben 459 ezer Ft/m2, Győr Adyvárosban 401 ezer Ft/m2, Szeged Felsővárosban 386 ezer Ft/m2, a miskolci Avason 252 ezer Ft/m2, Tatabánya Újvárosban 365 ezer Ft/m2, míg Pécsett, a Megyer lakótelepen 307 ezer Ft/m2 átlagos áron cseréltek a lakások tulajdonost.
„A korábbi évek tendenciája, miszerint a lakótelepi lakások ára más lakástípusokhoz képest nagyobb mértékben növekedett, tavaly módosult és közel azonos mértékű áremelkedés jellemezte a teljes lakáspiacot. Ugyanakkor a lakótelepi lakások esetében az alapvetésnek számító tényezők – ár, lokáció és szobaszám – mellett fontos árbefolyásoló szempont a panelprogram megléte, a lakótelepen belüli elhelyezkedés, az emeletek száma és a lakás épületen belüli elhelyezkedése is. De a lakótelep kora is meghatározó lehet, hiszen a legnagyobb, 70-es években tömegével épült lakótelepek népszerűsége alacsonyabb a jellemzően jobb minőségű 80-as, vagy a 60-as években épültekénél” – tette hozzá Valkó Dávid.